Az Artemis tíz éve
(Rovat: A hónap száma, Lássuk és halljuk egymást , Nyereség a kontinensnek - 2011.08.01 07:15.)

Egy évtizeddel ezelőtt állt pályára – és mindját reménytelennek tűnően rosszra – az ESA fejlett távközlási műholdja. Sikerült megmenteni, ma is működik.

A geostacionárius pályára szánt, úttörő jellegű fedélzeti berendezéseket is magával vivő Artemis (Advanced Relay and Technology Mission) 2001. július 12-én startolt. Az Ariane-5 hordozórakéta utolsó fokozatának hibájából azonban a kívántnál alacsonyabb átmeneti pályára került. A hagyományos geostacionárius távközlési holdak számára ez a véget jelentette volna, de az Artemis fel volt szerelve akkor kísérletinek számító ionhajtóművel. Ez, és a megfeszített irányítói munka segített abban, hogy az űreszköz – igaz, másfél év alatt, de – végül elérte a 36 ezer km-es felszín feletti magasságot.

(Fantáziakép: ESA / J. Huart)

Ami az elején lehetetlen küldetésnek tűnt, az végül mégis hasznosnak bizonyult: a bonyodalmak ellenére egy sor újszerű technológiát sikerült kipróbálni, és az Artemis a mai napig végzi távközlési feladatait. Egy lista a műhold „elsőségeiből”:

• Az első lézeres adatátviteli kapcsolat két különböző pályán repülő mesterséges hold között.
• Az első olyan távközlési műhold, amit nagy mértékben átprogramoztak már a pályáján, repülés közben.
• Az első műhold, amely ionmeghajtást alkalmazott a geostacionárius pályamagasság elérésére.
• A leghosszabb ideig tartó manőversorozat a végső pálya eléréséig.

A lézeres adatátvitel segítségével a 35 ezer km-rel alacsonyabban dolgozó Envisat földmegfigyelő műhold felvételeit is sikerült közel valós időben eljuttatni a földi felhasználókhoz. Hasonló szolgáltatást nyújtott az Artemis a francia SPOT-4 távérzékelő műholdnak, ott rádiós adatátvitellel.

Az Artemis átjátszóállomásként is üzemelt az európai automata teherűrhajók (ATV) és a földi irányító központ között. 2008 szeptemberében, az első ATV repülésekor a Nemzetközi Űrállomásról a légkörben vaéó megsemmisülés felé, amikor az Ike-hurrikán miatt ideiglenesen be kellett zárni a NASA houstoni repülésirányító központját, az Artemis és az európai irányítók néhány óra alatt „beugrottak”, hogy folytassák a teherszállító űrjármű követését.

Az Artemis követőállomása, Redu, Belgium. (Kép: ESA)

A műhold három fő fedélzeti berendezést vitt magával és számos kísérletet végzett. Az L-sávban működő, mobil távközlésre alkalmas eszköz a fixen telepített földi állomások és mozgó kommunikációs eszközök (kamionok, autók, vonatok) közötti adatcserét szolgálja Európában és Észak-Afrikában. Közvetlenül a műholdak közötti kommunikációt tesz lehetővé a SILEX lézeres-optikai adatátviteli eszköz, valamint a rádiós (kettős S/Ka-sávú) terminál (SKDR).