Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

IM-1: törött láb és nagy siker
(Rovat: A Holdnál, Távoli világok kutatói - 2024.02.29 12:15.)

Mindkét információ a NASA és az Intuitive Machines tegnapi tájékoztatóján hangzott el, amelyet a Holdra leszálló Nova-C egységről tartottak.

A Holdat magyar idő szerint február 23-án elért, Odysseus néven szereplő magánfejlesztésű amerikai leszállószonda aktív élettartama lényegében véget is ért. A jelek szerint működése a déli pólusvidék Malapert A nevű kráterénél nem tart ki a helyi naplementéig. A NASA és az Intuitive Machines szerint a Nova-C szinte összes hasznos terhe működésbe lépett és kaptak róluk adatokat. Ennek és az amerikai részről több mint fél évszázad óta először végrehajtott sima leszállásnak az okán a küldetést kifejezetten sikeresnek nyilvánították, hiszen a fő célok teljesültek.


A Hold körül keringő amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter űrszonda friss képén megtalálták az égitest felszínére leszállt Nova-C egységet. (Kép: NASA/GSFC/Arizona State University)

A NASA az IM-1 küldetés során mind az öt aktív rakományáról kapott adatokat. Ezek egy része már a Holdhoz vezető úton, a leszállás során, mások pedig a leszállás után szolgáltattak adatokat. A hatodik hasznos teher egy lézerreflektor, amelyet a következő hónapokban próbálnak majd ki földi lézertávméréses kísérletekkel. A NASA holdi kereskedelmi szállítási programja keretében, 118 millió dollárért vitette el berendezéseit a Holdra. A küldetést egy repülési tesztnek fogták fel, és ebből a szempontból nagyon hasznosnak ítélték.

A leszállás persze csak abban az értelemben volt „sima”, hogy a berendezések épségben és működőképesen maradtak. Valójában a sebesség a tervezettnél nagyobbra sikerült és váratlanul oldalirányú komponense is volt. Emiatt a szonda megdőlt. Korábban azt feltételezték, hogy a teteje egy sziklára borult, de a most nyilvánosságra hozott adatok és képek tanúsága szerint az egyik leszállóláb a nagy terhelés miatt eltörött. Az így „lesántult” egység végül emiatt nem állt függőlegesen, mintegy 30 fokos szögben dőlt meg.


A kép a holdfelszín elérésekor készült, rajta az eltört lábbal. (Kép: Intuitive Machines)

Korábban azt is mondták, hogy a leszálláskor a Nova-C lézeres magasságmérője nem volt használható, ezért egy plusz Hold körüli pálya beiktatásával időt nyertek, hogy a fedélzeti szoftvert átkonfigurálják, és helyette a NASA kísérletinek szánt Doppler-lidar berendezését alkalmazzák. A mostani tájékoztatón viszont az hangzott el, hogy – bár azok valóban érkeztek a NASA műszeréből – az adatokat végül nem dolgozták fel. Ehelyett a szonda inerciális mérőegysége és az optikai navigációs adatok alapján hajtották végre a landolást. A lézeres távolságmérő pontos magasságmérési adatai híján az eredetileg kijelölt a leszállóhelytől kb. 1,5 km-rel távolabb és némileg magasabb terepen ereszkedtek le, és ez hozzájárult a nagyobb a sebességhez is, mivel a rendszer nem volt tisztában a pontos felszín feletti magassággal.

A hasznos terhek közül végül nem működött az EagleCam, egy egyetemi projektben épült kamera. Ezt arra tervezték, hogy leszállás közben kilökjék a leszállóegységből és képeket készítsenek arról. A navigációs szoftverben a landolás előtt lóhalálában végrehajtott változások megakadályozták, hogy az EagleCam az eredeti terveknek megfelelően leszállás közben önállósuljon. Végül február 28-án, már a felszínen tartózkodó szondáról telepítették, és kb. 4 méterrel távolodott el a Nova-C-től. Az EagleCam és az anyaszonda kommunikációja azonban nem működött. Az eszközt készítő egyetem (Embry-Riddle Aeronautical University) csapata megpróbálta ugyan megoldani a technikai problémát, de mivel az EagleCam akkumulátorának töltése csak fél órányi működésre elegendő időt adott, nem volt sok esélyük.

A tegnapi tájékoztató idején a Nova-C működésének utolsó óráiban járt, mivel a Nap már nem világította meg a napelemeket. A teljes holdi üzemidőt 144 órára, azaz hat napra becsülték. Az Intuitive Machines szakemberei azonban nem zárták ki, hogy a két héten át tartó holdi éjszaka után újra életre keljen az Odysseus – bár nem erre tervezték, hiszen alkatrészei nem fűthetők. (Ugyanez a „csoda” nemrég a japánok SLIM leszállószondájával is megtörtént.)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024