Elindult az első koreai holdszonda
(Rovat: A Holdnál, Távoli világok kutatói - 2022.08.05 07:25.)

Az amerikai SpaceX Falcon-9-ese indította a Hold felé az ázsiai ország első űrszondáját, mely december közepén állhat pályára égi kísérőnk körül.

A KPLO (Korea Pathfinder Lunar Orbiter, avagy Danuri) nevű, 678 kg induló tömegű űreszköz tudományos berendezései a Hold örökké árnyékos krátereiben fognak vízjég után kutatni, vizsgálják a felszín regolitját, és nagyfelbontású felvételeket készítenek potenciális leszállóhelyekről. A Hold-orbitert a Falcon-9 Block-5-ös rakéta magyar idő szerint augusztus 5-én 1:08-kor (Floridában még 4-én) indította a Cape Canaveral-i SLC-40-es indítóállásból. A rakéta első fokozata működése után az Atlanti-óceánon várakozó drónhajóra szállt le.

A KPLO-t a Korea Aerospace Research Institute (KARI) vezetésével fejlesztették. Tudományos berendezései – egy amerikai eszköz kivételével – szintén Koreában készültek. A KPLO legalább annyira technológiai kísérlet, mint tudományos küldetés. Az a cél, hogy Dél-Korea létrehozza saját holdkutatási képességét.

(Fantáziakép: KARI)

A koreai Tudományos, Informatikai, Kommunikációs és Technológiai Minisztérium május 23-án jelentette be, hogy a KPLO neve Danuri (다누리) lesz. A Danuri két koreai szó összevonásából születtett. Ezek a dal (달) – azaz Hold – és a nurida (누리다), amely örömöt, élvezetet jelent. A minisztérium a névvel az ország holdkutatási reményeit próbálja meg kifejezni.

A három tengelyre stabilizált, doboz alakú, két napelemszárnnyal ellátott űrszonda száraz tömege 550 kg, melyből 40 kg a tudományos eszközök össztömege. Az üzemanyag további 128 kg-ot tesz ki. A napelemek 760 W-ot „termelnek”. Az X-sávú adatátvitelt egy rúdra helyezett nagynyereségű antenna felhasználásával valósítják meg. Az űreszköz tervezett élettartama legalább 1 év.

A küldetésprofil elég bonyolult. A rakéta a KPLO-val először 300 km magas Föld körüli pályára áll, ahonnan egy gyorsítással indul a Hold felé, majd fokozatosan jut el a Holdig egy ún. ballisztikus holdi átmeneti pálya (Ballistic Lunar Transfer) segítségével. Ezen a pályasíkot fokozatosan változtatják egészen 90° inklinációig. A Danuri végül december közepén áll 100 km magas körpályára az égitest körül. Itt 12 hónapot kéne működnie, és ha ez sikeres lesz, elképzelhető, hogy a programot meghosszabbítják és a pályát 70 km-es magasságúra csökkentik.

(Kép: KARI)

Az űreszköz fejlesztése 2014 nyarán, egy közös KARI-NASA tanulmánnyal indult, melyet két és fél évvel később a két szervezet közötti együttműködési szerződés aláírása követett. Ennek értelmében a NASA segítséget nyújtott a kommunikációs, navigációs és tervezési kérdésekben, és vállalta, hogy elkészíti a ShadowCam nevű fedélzeti berendezést, egy igen érzékeny kamerát.

A koreai Hold-orbiter fedélzetén öt tudományos berendezés és egy kommunikációs kísérleti eszköz található:

• A Lunar Terrain Imager (LUTI) segítségével a jövő űreszközeinek potenciális leszállóhelyeit szeretnék megörökíteni 5 m-es felbontással.
• A Wide-Angle Polarimetric Camera (PolCam) közepes felbontással fogja térképezni a felszínt a regolit vizsgálata céljából.
• A Magnetometer (KMAG) segítségével a Hold körüli mágneses teret térképezik.
• A Gamma-Ray Spectrometer (KGRS) a felszín kémiai összetételét fogja vizsgálni, míg
• a nagy érzékenységű NASA kamera (ShadowCam) fagyott víz után kutat az árnyékos kráterekben. Az eszköz a NASA LRO Hold-orbiterének hasonló műszere alapján készült, de annál nyolcszázszor érzékenyebb.