Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Artemis aggályok
(Rovat: A Holdnál, Űrpolitika , Artemis - 2019.12.13 07:15.)

A 2024-es holdraszállásig megoldandó műszaki problémák eltörpülnek ahhoz képest, hogy a NASA-nak még meg kell szereznie a Kongresszus jóváhagyását.

A Texasi A&M Egyetem történészprofesszora, Jonathan Coopersmith a The Space Review portálon ad hangot kételyeinek, és fejti ki véleményét, miszerint a 2024-es holdraszállást célzó Artemis program valószínűleg nem éli túl a Kongresszusban a 2020–21-es költségvetési csatározásokat. Megállapítja, hogy az akadályok nem technikai, hanem pénzügyi és politikai természetűek. Ugyanazok a tényezők játszanak szerepet, amilyenek miatt törölték az Apollo program után a marsraszállás tervét, az idősebb Bush elnök Space Exploration Intiative-jét vagy az ifjabb Bush Vision for Space Exploration programját.

A szerző John Lodgson űrtörténészre hivatkozik, aki szerint az Apollo sikere két tényezőnek volt köszönhető: a NASA-nak sikerült partneri viszonyt kialakítani a Kongresszussal, és világos, érthető politikai célokat tudtak megfogalmazni. Ezzel szemben a Trump-adminisztrációnak mindeddig egyik sem sikerült. A kínai előretörés nem elég nyomós érv.


Az amerikai kormánynak meg kellene nyernie a Kongresszus támogatását, ha biztosítani akarják a 2024-es holdraszállás anyagi fedezetét. (Kép: NASA)

A partneri viszony fontos eleme volt annak idején, hogy konzultáltak a Kongresszussal. James Webb, a NASA főigazgatója reális becslést kért munkatársaitól az Apollo program költségeire, majd annak kétszeresével állt az elnök és a Kongresszus kulcsfontosságú tagjai elé. Ennek köszönhetően az Apollo volt az egyetlen olyan emberes űrprogram, ahol nem lépték túl a tervezett költségeket. 1960-as dollárban kifejezve a program 26 milliárdba került, ami 2019-es dollárban körülbelül 280 milliárdnak felel meg, bár a tényleges számok attól függnek, mely költségeket számítják bele, és melyeket nem. Mindenesetre a program tetőpontján a NASA költségvetése elérte a Védelmi Minisztérium költségvetésének 10%-át. Hasonló arányt feltételezve ma a NASA költségvetésének 20 milliárd helyett 70 milliárd dollárnak kellene lennie.

Fontos negatívum, hogy a Trump-kormányzat nem kereste a Kongresszus támogatását az Artemis program bejelentése előtt. Emellett a célként kitűzött időpont megválasztása sem szerencsés, a semlegesebben hangzó 2025 helyett a 2024-es céldátum megegyezik Trump második elnöki ciklusának végével, ami belpolitikai színezetet ad a programnak. Bár tudjuk, hogy az Apollo is politikai projekt volt, de nemzetközi politikai, sőt a vége felé már sikerült politikamentessé tenni.

Az Apollóhoz hasonlóan az Artemis kezdeményezője is az Elnök és a Nemzeti Tudományos Tanács, de utóbbi esetben elmaradt az egyeztetés a Kongresszussal. A NASA és a Fehér Ház hónapokig nem tudott költségtervet készíteni, annak elkészültét csak 2020-ra várják, de az előzetes, hozzávetőleges becslések 20–30 milliárd dollárról szólnak. Az összeg azonban politikai játszma tárgyává válhat. A demokraták alkudozni kezdhetnek, sőt a Képviselőház űrtevékenységet is felügyelő bizottságának demokrata párti elnöke máris érdeklődött, nem lenne-e olcsóbb, biztonságosabb és észszerűbb visszatérni a holdraszállás 2028-as céldátumához. A szóban forgó 20–30 milliárd dollár egyébként becslések szerint az alsó határa a mexikói határkerítés árának. Ez a körülmény segíthet egyes demokratákat az Artemis mellé állítani, akik szívesebben költenének egy tudományos programra, mintsem határkerítésre. Ugyanilyen nagyságrendű kiadást jelentene egy második alagút építése a Hudson folyó alatt, amit viszont a Trump-adminisztráció nyilvánvalóan azért halogat, hogy borsot törjön New York és New Jersey demokrata kormányzói orra alá.

Kétélű fegyver Jim Bridenstine NASA főigazgató érve is, miszerint 2024-ben az első nő is a Holdra léphetne, mert a Kongresszus tudományügyi bizottságának demokrata párti elnöknője, aki egyébként támogatja a holdraszállást, de nem feltétlenül 2024-ben, könnyen felteheti a kérdést, hogy mi minden mást lehetne tenni 20 milliárdból a nők és a kisebbségek egyenjogúsága érdekében.


Az Artemis program, a 2024-re előrehozott holdraszállás terve. (Kép: NASA)

Az Artemisre nézve mégis az igazi veszély Trump saját pártján belülről leselkedik. Ha Trump elveszítené a 2020-as választást, akkor a republikánus képviselők és szenátorok, akik most szemet hunynak a jelentős állami deficit fölött, azonnal kiegyensúlyozott költségvetést és megszorításokat követelnének egy demokrata elnöktől, aminek könnyen áldozatául eshet az Artemis. Végül, de nem utolsósorban a Védelmi Minisztérium növekvő költségvetése és egy esetleges újabb recesszió is kritikus hatású lehet, hiszen az említett korábbi tervek törlésében is jelentős szerepe volt a vietnami, illetve iraki háborúk költségeinek.

A szerző reméli, hogy nem lesz igaza, mégis aggódik, mert úgy véli, hogy a Trump-adminisztráció elmulasztotta megteremteni az Artemis program stabil politikai alapjait. Befejezésül a „No bucks, no Buck Rogers” mondást idézi, amelynek az adott szituációban a magyar megfelelője leginkább a „kis pénz, kis foci” lehet.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021