A Bush-program első űrszondája
(Rovat: A Holdnál, Űrpolitika - 2005.02.03 15:16.)

A NASA közzétette Bush elnök Nemzeti Vízióként is nevezett programja első űrszondájának főbb adatait. Az űrszonda célpontja a Hold lesz.

A NASA a George W. Bush elnök által felvázolt cél elérése érdekében kidolgozta a holdkutatás következő évtizedeiben megvalósítani kívánt menetrendet. Ennek értelmében hirdették meg először a Robotic Lunar Exploration Programot (RLEP – a Hold robotszondákkal történő feltárása), melynek első képviselője a tervek szerint 2008 októberében indítandó Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) lesz.

Az LRO elsődleges feladata nagyfelbontású térkép készítése lesz, lehetőség szerint több színképtartományban, hogy annak és a mért sugárzásértékek segítségével kiválaszthassák a majdani emberes holdexpedíciók lehetséges leszállóhelyeit, így készítve elő az ember visszatérését a Holdra.

Az űrszonda fedélzeti műszereit az alábbi tudományos célok szerint kell majd megtervezni, megépíteni:

1. Hold körüli pályáról fel kell mérni a beérkező sugárdózis szintjét
2. kísérőnk teljes, nagyfelbontású geodéziai felmérésére is szükség van
3. nagy térbeli felbontással a hidrogén feltérképezése (a vízjég pontos elhelyezkedésének beazonosítása végett)
4. a pólusok állandóan árnyékos területein a hőmérséklet-eloszlás tanulmányozása
5. az állandóan árnyékos felszínről térkép készítése
6. a felszínközeli vízjég azonosítása a poláris régiókban
7. méteres és annál kisebb felbontású képek alapján a lehetséges leszállóterületek különböző jellemzőinek osztályozása
8. az északi területek megvilágítottsági adatainak pontos felmérése

A program elsődleges célja olyan leszállóhelyek keresése, ahova már felszíni szondákat lehet küldeni, így végső soron a Lunar Reconniassance Orbiter feladata, hogy segítséget nyújtson a későbbi emberes missziók megtervezéséhez. Az 500 kg tömegű amerikai holdszondát 2008-ban Delta-2 hordozórakétával indítanák, de elképzelhető Atlas-5 vagy Delta-4 rakéta használata is. Az első évben a szonda 30-50 km magas (!) holdi poláris pályán keringene, amit lehetőség szerint egy magasabb pályáról a kiterjesztett misszió követne legalább öt éven át. (A kiterjesztett misszió pályája azért lenne magasabb, hogy a lehető legkevesebb pályamódosítást kelljen végrehajtani a Hold nem gömbszimmetrikus tömegelrendeződése és az ún. masconok miatt. Így elérhető, hogy az üzemanyag a lehető leglassabban fogyjon.)

A holdműhold induló tömege 1000 kg lesz, ennek a fele lesz az üzemanyag. A műszerek egy három tengelyre stabilizált platformon kapnak helyet. Az űrszonda energiaellátását a 400 W-ot biztosítani képes Li-ion alapú napelemcellák biztosítják. A Ka-sávú adattovábbítás 100-300 MB másodpercenkénti (!) és 900 GB napi átvitellel történik, az S-sávú alacsonyabbal. Az űrszonda kb. 100 kg-nyi tudományos műszercsomagot vihet magával, közöttük az egyik legfontosabb a nagyfelbontású (egy méter vagy jobb) képek készítésére alkalmas kamera; a lézeres magasságmérő; a neutrondetektor a víz és a környezeti sugárzás mérésére; egy radiométer a holdfelszíni hőmérséklet mérésére. Továbbá Lyman-alfa (a hidrogén egy nevezetes vonala a színkép UV tartományában) tartományban térképező eszköz az ultraibolya térképezéshez és az árnyékos területek felméréséhez és egy kozmikus sugárzás detektor a sugárzási környezet tanulmányozására. (A Holdon nagyobb sugárdózis éri az űrhajósokat, mint Föld körüli pályán, a bolygónk mágneses terétől való nagy távolság miatt.)

A műszerek elkészítésében nyertes cégek sorát hamarosan kihirdetik. 2005-ben a teljes műszerezettség kihirdetése kell, hogy megtörténjen, s meg kell kezdődnie az eszközök megtervezésének is, 2006-ban a tervezésnek be kell fejeződnie, a műszereket pedig meg kell építeni, hogy azokat 2007-ben már tesztelni lehessen. Ha valami probléma lép fel valamelyik műszer ellenőrzésekor, úgy azt 2007 második felében vagy 2008 első felében még javítani lehet. Így a kitűzött 2008 októberi indulás tarthatóvá válik.

Eddig egyetlen műszert hirdettek ki: a LAMP (Lyman Alpha Mapping Project) ultraibolya térképező berendezést a Délnyugat Kutatóintézet (Southwest Research Institute – SwRI) építi majd meg. A LAMP méréseiből igen sok jellemzőre lehet majd következtetni, a felszín-közeli, igen ritka „légkör” különböző jellegzetességeitől, az árnyékos kráterek tulajdonságain át a vízjég felméréséig.

Az LRO alapján úgy tűnik, a Bush-terv immár valóban egy program. Ez is azt mutatja, mennyit változhat néhány év alatt az űrkutatás. Milyen is lesz 2008-ban a világűr kutatása? 2008-ban már majdnem kész állapotban lesz a Nemzetközi Űrállomás, az űrrepülőgépeknek még két évük lesz a nyugdíjazásig. A Hubble Űrteleszkópot talán már nem használják, de hamarosan elindítják utódját, a James Webb Űrtávcsövet. Közben jól halad az új amerikai űrhajó tervezése. Már munkában az európai ATV teherűrhajó, s talán közel a megvalósuláshoz a japán HTV is. Az európai Venus Express űrszondának hála a figyelem visszatér egy kis időre a Vénuszhoz. A MESSENGER amerikai Merkúr-szonda már munkában, a BepiColombo európai pedig még az építés fázisában. A Rosettának még jópár évre van szüksége, hogy elérje végcélját, de kisbolygókat azért már tanulmányozott. A Plútó-szonda már két éve úton van, a JIMO pedig még mindig a tervezés fázisában, de már „csak” hét év az indításig. Talán utódját is megnevezték ekkor, ami a Szaturnusz-rendszerben a Cassinit követhetné úgy, mint a JIMO a Jupiter-rendszerben a Galileót. A NASA és az ESA már lázasan tesztelik rovereiket, a Mars Science Laboratoryt és a Pasteurt. 2008-ban a Mars Reconnaissance Orbiter új eredményei már meg sem lepik a világsajtót, de a Phoenix leszállóegység ismét felkelti az érdeklődést. 2008-ban már a Holdat tanulmányozzák Kína és India első holdszondái, a Chang’e-1 és a Csándráján-1 keringő egységek. Kína egyébként már több tajkonautát is küldött az űrbe, így a Sencsou végre „bejáratott” űrhajóvá válhatott. Az Egyesült Államokból pedig a Holdra való visszatérés jegyében 2008 októberében elindul a Lunar Reconnaissance Orbiter…