A százkarú Gouin
(Rovat: A hét képe - 2025.06.23 08:15.)

Furcsa, ágas-bogas formájú víztározó látható Kanada Québec tartományának déli részén.

A Kanadai-pajzs többi részéhez hasonlóan Québec tartomány Maurice régiójára is jellemző a víz bőséges jelenléte. A felszínt mindenütt kisebb-nagyobb tavak borítják, a ma vízzel kitöltött mélyedéseket a legutóbbi jégkorszak idején a vulkanikus eredetű kőzetalapra nehezedő jég súlya vájta a felszínbe. Ha nem lenne elég belőlük, az emberi tevékenység tovább növelte a számukat, a folyók felduzzasztásával mesterséges tavakat alakítottak ki. Ezek egyike a képen látható Gouin-tározó, amely a domborzat sajátosságai következtében kapta jellegzetes, ágas-bogas alakját. Tulajdonképpen a tó nem is egyetlen, egységes víztömeg, hanem a területet behálózó, több kisebb, megemelkedett vízszintű folyó rendszere, számtalan félszigettel, szigettel és öböllel. Tagolt partjának köszönhetően az 1570 km² felszínű, összesen 275 km hosszú vízi utat biztosító mesterséges tó partvonala nem kevesebb mint 5600 km hosszú.

A NASA Landsat–8 műholdjának OLI (Operational Land Imager) műszere 2023. október 17-én örökítette meg a kanadai Gouin-víztározót. A mesterséges tótól északnyugatra látható barna foltok korábbi erdőtüzek nyomait őrzik. A kép keleti részén a világos területek viszont a fakitermelés „eredményeként” jöttek létre. (Kép: NASA Earth Observatory, Michala Garrison; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)

A mesterséges tavat (amelyet létrejötte óta a Szent Móric-folyó forrásának tekintenek) létrehozó gátat több mint száz éve, 1916-ban kezdték építeni a Szent Móric-folyón, azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a kitermelt fa leúsztatását a lejjebb fekvő papírmalmokba. A folyó forrásvidékét a 26 méter magas, 502 méter hosszú gáttal zárták el, így alakítva ki a világ akkori legnagyobb víztározóját. A folyó felduzzasztása miatt az északi partján fekvő két falut távolabbra, magasabban fekvő területre kellett költöztetni. A gát megépítése előtt a folyó vízhozama rendkívül erős évszakos ingadozást mutatott (170 és 5700 m³/s között), elsősorban ezt kellett kiegyenlíteni a gáttal. Nem sokkal megépítése után 600 kW teljesítményű, a helyi igényeket kielégítő vízerőművet is üzembe helyeztek. Mindamellett, a tározó vízszintje jelenleg is évszakos változást mutat, télen ugyanis kezelői több vizet eresztenek le, hogy legyen helye a tavaszi hóolvadás és a nyári esők vizének. Ennek megfelelően a tó vízszintje nyár végén és ősszel a legmagasabb. A tározó alatt az 563 km hosszú Szent Móric-folyó dél felé tart, majd annak legjelentősebb mellékfolyójaként a Szent Lőrinc-folyóba ömlik.

A tározó vízszintjének évszakos ingadozása a világűrből is megfigyelhető. A Gouin egyike annak a több mint 300 természetes és mesterséges tónak, amelyek változásait a NASA kutatói több különböző műholdon (Jason-2, Jason-3, és Sentinel-6 Michael Freilich) működő radaros altiméterekkel folyamatosan nyomon követik. A NASA Goddard Űrközpontjában folyó projekt keretében kéthetenként mérik a tározó vízállását. Méréseik szerint a Gouin-tározó vízszintje telente néhány métert csökken, összességében viszont emelkedő tendenciát mutat.