Még egy lítiumbánya
(Rovat: A hét képe - 2024.03.28 07:15.)

A világ egyik legnagyobb lítium-lelőhelye Dél-Amerikában, több ország területén fekszik, számos helyen folyik az egyre keresettebb nyersanyag kitermelése.

Az akkumulátorokban nélkülözhetetlen lítium a világ száraz, sivatagos területein fordul elő. A legnagyobb termelők – Ausztrália és Kína mellett – azok a dél-amerikai országok, amelyek területén az Altiplano nevű fennsík terül el. Magyarul Bolíviai-magasföldnek is nevezik, mert a félmillió négyzetkilométeres fennsík legnagyobb része Bolíviához tartozik, azonban északon átnyúlik Peruba, délen pedig Chilébe és Argentínába. Az Andok középső részén, a hegylánc két nagy vonulata között elhelyezkedő Altiplano a Tibeti-fennsík után a világ második legnagyobb magashegyi fennsíkja. Számos éghajlati és geológiai tényező járult hozzá a terület elsivatagosodásához, és ahhoz, hogy létrejöttek a nagy lítiumtartalmú üledékek. Az értékes nyersanyag kitermelése több helyen is folyik, egy bolíviai és egy argentínai bányáról készült űrfelvételeket évekkel ezelőtti cikkeinkben már bemutattunk, mai képünkön a kettő között, azoktól néhány száz kilométerre fekvő bánya látható.

A képet a NASA Landsat–8 műholdjának OLI (Operational Land Imager) műszere készítette az Argentína északi részén, Jujuy tartományban, a chilei határ közelében lévő lítiumbányáról, a tevékenység jól felismerhető a felvételen világoskéknek látszó párologtató tavakról. A bányák közvetlenül a Salar de Olaroz nevű sós síkságtól délre helyezkednek el, ez Argentína egyik legnagyobb lítiumbányája. Felmérések szerint egyedül a Salar de Olaroz térségében lévő bányák területén 619 millió tonna, 0,2% lítiumtartalmú anyag található, vagyis a teljes készlet 1,21 millió tonna lítium. (A mennyiség jelentős, különösen ahhoz képest, hogy az USA Geológiai Szolgálata (USGS) néhány évvel ezelőtt a világ teljes lítiumkészletét 17–21 millió tonnára becsülte.)

A NASA Landsat–8 műholdjának OLI (Operational Land Imager) műszerével 2024. január 14-én készített felvétel az Argentína északi részén található Salar de Olaroz lítiumbányáról. (Kép: NASA Earth Observatory, Wanmei Liang; Landsat adatok U.S. Geological Survey)

Az Altiplano alatt található a világ legnagyobb aktív magmatömege. Bár a térségben csekély a csapadék mennyisége (átlagosan évi 300 mm), azonban a vulkáni tevékenységgel összefüggő hidrotermális folyadékok természetes úton feltöltik a felszín alatti váztározó rétegeket. Az idő múlásával a nyomokban lítiumot tartalmazó kőzetek erodálódnak, a fém pedig felhalmozódik ezekben a felszín alatti tározókban. Ugyancsak az USGS szakembereinek becslése szerint a világ teljes lítiumkészletének mintegy fele az Altiplano térségében, a Bolíviára, Argentínára és Chilére kiterjedő úgynevezett „lítium háromszögben” található.

A lítium kitermeléséhez kutakat fúrnak a felszín alatti víztározókig, amelyeken keresztül a lítiumban gazdag oldatot a felszínre emelik. A folyadékot a műanyag falakkal határolt, a képen látható szabályos alakú párologtató tavakba vezetik, amelyekből a napsütés és a szél hatására a víz néhány hónap alatt elpárolog, miközben lítium, só és más anyagok maradnak vissza. Ezt a lítiumban gazdag oldatot ezután lítium-karbonáttá vagy lítium-hidroxiddá dolgozzák fel.

A Landsat felvételén látható bánya közvetlenül a Salar de Olaroz mellett helyezkedik el. 2016 óta többször bővítették, jelenleg ez Argentína egyik legnagyobb lítiumbányája. 2018-ban egy újabb, két kilométerrel délebbre fekvő bánya számára is párologtató tavakat alakítottak ki. A lítium egyre keresettebb nyersanyag, míg a világtermelés 2001-ben 15 ezer tonna volt, ez 2022-re csaknem tízszeresére, 146 ezer tonnára nőtt.