Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Sarki fények – fentről
(Rovat: A hét képe, Amerikai távérzékelő műholdak - 2023.11.16 07:15.)

Nem csak a Földről, az űrből fényképezve is látványos a sarki fény jelensége.

November elején európai – köztük magyarországi –, valamint észak-amerikai megfigyelők szokatlanul erős sarkifény-jelenségről számoltak be, a közösségi médiát valósággal ellepték a látványos felvételek. Magyarországon nem túl magas földrajzi szélességén az elmúlt években több alkalommal is megfigyelhető volt a sarki fény, de olyan intenzíven, mint november 5-én este, két évtized óta először.

A sarki fény (vagy más néven, az északi féltekén az északi fény, aurora borealis) elsősorban a sarkkörökön túl gyakori égi jelenség. A légkör felső részébe hatoló, elektromosan töltött részecskék okozzák, miközben ionizálják és fény kibocsátására gerjesztik a légkör összetevőit, elsősorban az oxigént (vörös és zöld fény) és a nitrogént (kék és ibolya).

A sarki fény jelensége végső soron a Nap aktivitására vezethető vissza. Amikor központi csillagunk egy jó adag nagy energiájú töltött részecskét bocsát ki magából – például napkitörések, koronakidobódások alkalmával –, és azok felhője eléri a Föld környezetét, kölcsönhatásba lép bolygónk magnetoszférájával. A mágneses tér erővonalai összenyomódnak, megváltozik a megnetoszféra szerkezete, és a csapdába ejtett töltött részecskék nagyobb mennyiségben jutnak be a légkörbe. A november 5-én és 6-án látott különösen intenzív sarki fényt egy több egymás utáni koronakitörés kiváltotta geomágneses vihar idézte elő. A kb. 11 éves periódusú naptevékenységi ciklus a maximuma felé tart, így mostanság egyre gyakoribbak az efféle jelenségek.

A sarki fény természetesen a Föld körül keringő műholdakról is megfigyelhető, csak megfelelő „éjjellátó” berendezés kell hozzá. Ilyen az amerikai NOAA és NASA Suomi NPP műholdján működő VIIRS (Visible Infrared Imaging Radiometer Suite) kamera, amellyel éjszaka is készítenek felvételeket bolygónkról. Ezeken a települések fényeitől és a villámlásoktól kezdve a telihold vízen megcsillanó fényén át a sarki fényig egy sor jelenség látható (néhány példát felidézünk a lap alján felsorolt korábbi cikkeinkkel). Az alábbi felvétel november 5-én készült – tehát ugyanazon a napon, amikor Magyarországról is látványos volt az északi fény –, Kanada nyugati része fölött, magyar idő szerint 11:23-kor (vagyis itthon akkor még nappal volt). Edmonton környékén annyira intenzív volt a sarki fény, hogy szinte telítésbe vitte az érzékeny VIIRS detektort.


Északi fény Kanada felett, a Suomi NPP műhold VIIRS kamerájának éjszakai felvételén, 2023. november 5-én. (Kép: NASA EO / Lauren Dauphin, Wanmei Liang / Suomi National Polar-orbiting Partnership)

Ha szerencséjük van, az alacsony Föld körüli pályán dolgozó űrhajósok is fényképezhetnek sarki fényt. A következő látványos felvétel valamivel korábban, október 28-án készült a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről. Ebből a különleges nézőpontból a felsőlégköri jelenség „oldalnézetben” figyelhető meg.


A fényképet a sarki fényről az ISS 70. állandó személyzetének egyik tagja készítette, október 28-án, Utah állam fölött 418 km magasan repülve. Az ezt a jelenséget okozó töltött részecskék egy a Föld irányába forduló koronalyukból származhattak a Napon. (Kép: NASA/JSC Gateway to Astronaut Photography of Earth)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024