Aranybánya
(Rovat: A hét képe - 2022.09.13 07:15.)

A világ egyik leggazdagabb aranylelőhelye Üzbegisztán középső részén található, a Muruntau-bánya kör alakú gödrét homokos, poros síkságok övezik.

A bemutatott felvételt a Landsat–8 OLI műszere 2022. július 22-én készítette a bányáról és környékéről. A külszíni fejtésű bányagödörből teherautók százaival és szállítószalagok rendszerével emelik ki az ércet, és juttatják a közeli feldolgozó üzembe. Ott a meddőhányó-kioldásnak (heap leaching) nevezett technológiával nyerik ki az aranyat és más értékes fémeket a kőzetből. A bánya Üzbegisztán középső részén, az ország Navojy régiójában, a Kizil-kum sivatagban, Zaravsán város közelében található. A közel 300 ezer négyzetkilométeres Kizil-kum az Aral-tó, a Szir-darja és az Amu-darja folyók közötti területen fekszik.

A NASA Landsat–8 műholdjának OLI (Operational Land Imager) műszerével 2022. július 22-én készült, a tájat természetes színekben mutató felvétel a Muruntau aranybányáról. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)

A Muruntau aranylelőhely a világ egyik legnagyobb, egybefüggő aranylelőhelye, amelyet 1958-ban fedeztek fel, a bányászat pedig 1967-ben kezdődött meg. A bányagödör jelenleg 2,5 kilométer átmérőjű és 600 méter mély, 2021-ben 85 tonna aranyat termeltek ki. (Összehasonlításképpen, a nagyságrendek érzékeltetése kedvéért: a német Wikipédia adatai szerint a világ teljes aranytermelése 2020-ban 3030 tonna volt, a három legnagyobb aranytermelő ország, Kína, Ausztrália és Oroszország mindegyike 300 tonnánál többet termel évente. Becslések szerint az emberiség történetében eddig kitermelt arany teljes mennyisége mintegy 190 000 tonna, ami 8800 köbméter színaranyat jelent, vagyis egy 20 métert alig meghaladó élhosszúságú kockában elférne. Ebből mintegy 35 ezer tonnát az államok aranytartalékaiként bankokban, trezorokban őriznek.)

Geológusok szerint sok millió év földtani folyamatainak köszönhető, hogy a lelőhely a felszín közelében található. Kedvező helyzetéhez hozzájárult az ősi tengerek közelsége, a hegységképződés folyamatai, a gránit és víz benyomulása a kőzetformációkba és a közelben lévő vetődések mozgása.

A csillagászok ezzel szemben mindenekelőtt azt vizsgálják, hogyan került egyáltalán az arany a Földre. A Nap és a hozzá hasonló csillagok belsejében lejátszódó magreakciók során nem képesek a vasnál nehezebb elemek – például az arany – felépülni, ehhez több energiára van szükség. Ezért a nehéz elemek csak a rendkívül nagy energiájú csillagászati folyamatokban, például neutroncsillagok ütközései vagy szupernóva-robbanások során jöhetnek létre. A szoláris ősködből a megszülető Földre kerülő anyag súlyánál fogva lesüllyed ugyan a Föld magjába, de a mintegy 4 milliárd évvel ezelőtti intenzív meteoritikus bombázás hatására az anyag összekeveredett, és az arany egy része feljutott a felsőbb rétegekbe. Ennek köszönhetően egyes becslések szerint a Föld kérgének mintegy 0,000004%-át arany teszi ki. Az ismert aranykészletek közel 80%-át már kibányászták, a még kitermelhető készletet 54 ezer tonnára becsülik.