Hasonló formák
(Rovat: A hét képe, Távoli világok kutatói , Amerikai távérzékelő műholdak - 2022.02.17 07:15.)

A Jupiter és a Föld nem sokban hasonlít egymáshoz. A gázok áramlásának fizikája azonban mindenütt érvényes, amire látványos példákat sikerült találni.

A Jupiter 11-szer nagyobb átmérőjű a Földnél, 5-ször távolabb van a Naptól, 2,5-szer gyorsabban forog a tengelye körül, és jóval hidegebb. Ennek ellenére meghökkentően hasonló alakzatokat sikerült találni a két bolygón. Az örvényeket a gázok és folyadékok azonos fizikai törvényeknek engedelmeskedő, ezért hasonló áramlása kelti.

Az első képpár már 2019-ben megjelent a NASA Earth Observatory portálon. A Jupiteren a légkör legfelső rétegében örvénylő, ammóniában gazdag felhők örvényei láthatók, amelyeket a bolygó gyors forgása és a légkör mélyebb, forróbb rétegeinek hője hoz létre. A Balti-tengeren hasonló örvények láthatók, de azokat a zöld fitoplankton virágzása rajzolja ki a Landsat–8 természetes színeket megjelenítő felvételén. Az így láthatóvá váló turbulens folyamatok az óceánokban, tengerekben fontos szerepet játszanak a hő, a szén és a tápanyagok szállításában.

A NASA Juno szonda 2018. decemberi felvétele a Jupiterről (balra), és a NASA Landsat–8 műholdjának 2018. július 18-i felvétele a Balti-tenger részletéről. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens, Landsat adatok: U.S. Geological Survey. Jupiter (Juno): NASA/SwRI/MSSS, Gerald Eichstädt és Seán Doran)

A másik két képpár újabb keletű. Lia Siegelman, a Scripps Oceanográfiai Intézet fizikai oceanográfusa felfigyelt a Juno felvételein látható felhőörvények és a földi óceánokban megfigyelhető formák közötti hasonlóságra, és szisztematikusan keresni kezdte az egymásnak megfeleltethető formákat. Eredményeit az Amerikai Geofizikai Szövetség (AGU) tavaly decemberi konferenciáján mutatta be. A bal felső képen a Norvég-tenger, alatta a Balti-tenger részlete látható, mindkettő mellett hozzá hasonló alakzatok a Jupiter felhőzetében. Mint Siegelman megállapítja, annak ellenére, hogy a Jupiteren megjelenő alakzatok tízszer nagyobbak a földieknél (vagyis a két bolygó méretének arányát tükrözik), a formák hasonlóak, amiből arra következtethetünk, hogy azonos folyadékdinamikai jelenségeket látunk. Következtetései szerint a hasonlóságok elemzése nemcsak a Jupiter, hanem a földi óceánok jelenségeinek pontosabb, alaposabb megismerését is segíti.

Jupiteri és földi folyadékdinamikai jelenségek. A Botteni-öbölről 2019. április 14-én készült a felvétel. (Kép: NASA Earth Observatory, Kathryn Hansen; felső képpár: NASA OBPG OB.DAAC/GSFC/Aqua/MODIS, Gerald Eichstädt CC BY; alsó képpár NASA OBPG OB.DAAC/GSFC/Aqua/MODIS, Gerald Eichstädt és NASA/JPL/SwRI/MSSS, Gerald Eichstädt)