Gyapotvár
(Rovat: A hét képe - 2021.12.25 06:15.)

Magyarra fordítva ezt jelenti a Terra műhold felvételén látható hófehér folt, a világ legnagyobb ilyen jellegű képződménye.

Gyapotvárat vagy pamutkastélyt jelent a törökországi Pamukkale neve, amelynek térsége évezredek óta szolgálja a gyógyulást és a kikapcsolódást. Az ókorban a görög–római Hierapolisz város már a Kr. e. II. században állt a mészkőteraszokon, de a terület már sokkal régebb óta kultikus helynek számított. Több alkalommal földrengés pusztította az ókori várost, de a különböző korok háborúi is jelentős pusztítást okoztak. A Hierapolisz–Pamukkale együttest az UNESCO 1988-ban nyilvánította világörökségi helyszínné. A fehér kőzet a mészkő egy különleges formája, az úgynevezett édesvízi mészkő (travertínó, mésztufa), amely olyankor képződik, amikor a kalcium-karbonát forró víz jelenlétében csapódik ki. (A travertínó a cseppkő közeli rokona, előbbi forró vizes környezetben, utóbbi mészkőbarlangokban, de azonos fizikai és kémiai folyamat eredményeképpen jön létre.)

A NASA Terra műhold ASTER sugárzásmérőjének 2021. október 9-i felvétele a törökországi Pamukkale környékén található, fehér mészkőlerakódásról, a világ legnagyobb ilyen jellegű képződményéről. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin, műholdas adatok: NASA / METI / AIST / Japan Space Systems és U.S./Japan ASTER Science Team)

A Nyugat-Anatóliában található travertínó lerakódás a világ legnagyobb ilyen képződménye. A területen a Föld kérge szétnyílik, a repedéseken és a hasadékokon keresztül éri el a felszínt a lerakódásokat létrehozó meleg víz, jelenleg a 17 különböző forrásból 35 °C és 100 °C közötti hőmérsékletű víz tör a felszínre. A terület geológiailag aktív, ez okozta a számos földrengést a térségben, és ennek köszönhető az is, hogy a geotermikus aktivitás, a forró víz feltörése mindig más területre tolódik. Az esővíz a repedéseken keresztül a mélybe szivárog, felforrósodik, és kioldja a mészkő aljazatból a kalciumot, a magnéziumot és más ásványokat. A túltelített oldat a felszín felé szivárog, ahol az ásványi anyagok kicsapódnak. Amikor a kalcium-karbonáttal túltelített víz eléri a felszínt, a szén-dioxid kipárolog a vízből, a kalcium-karbonát lágy gél állagú üledék formájában lerakódik, majd travertin mészkővé kristályosodik. Az egyik legnagyobb képződmény a 6 kilométer hosszú Pamukkale-fennsík a Denizli-medence északi peremén, ahol a fehér mészkőréteg átlagos vastagsága 50 méter. A Pamukkale-vetődés felnyomódott oldalán 200 méter magas sziklafalak is előfordulnak.

A NASA Terra műholdjának ASTER (Advanced Spaceborne Thermal Emission and Reflection Radiometer) sugárzásmérőjével 2021. október 9-én készült felvételen a látható és a közeli infravörös sávokat használták (3, 2 és 1 sáv), ezért a hamisszínes megjelenítésen a növényzet vörösnek látszik. A hófehér mészkőlerakódás területe 12 km^². A térségben a travertin mészkő lerakódása geológusok becslése szerint legalább 600 ezer éve, vagyis a pleisztocén óta folyik, azonban a Pamukkale környékén található lerakódások legtöbbje ennél sokkal fiatalabb, az elmúlt 50 ezer évben keletkezett. Az egyes rétegeket alkotó kőzetek vizsgálatából azt is meg lehet állapítani, hogy a pleisztocén óta a feltörő víz hőmérséklete jelentős ingadozásokat mutatott, ugyanis ha a víz forróbb, akkor travertin mészkő jön létre, alacsonyabb vízhőmérséklet mellett viszont porózusabb szerkezetű tufa. A jelenleg folyó hidrotermális aktivitás a hetedik századi földrengés óta tart.