Galápagos a fénylő tengerben
(Rovat: A hét képe - 2021.09.25 07:15.)

A bemutatott felvétel az ISS fedélzetéről készült a Galápagos-szigetekről. A kép különlegessége, hogy a tenger felszínén megcsillanó napfényben jobban láthatók a szigetek.

A megcsillanó napfénynek köszönhetően könnyebben észre lehet venni egyébként nehezen látható részleteket is, például a Fernandia-szigeten 1476 méter magasra emelkedő La Cumbre pajzsvulkán kalderáját kitöltő tavat. Ez a sziget a csoport legfiatalabb és legaktívabb tagja, kevesebb mint egymillió évvel ezelőtt jött létre, tűzhányója pedig legutóbb 2020 januárjában tört ki. A kalderában látható tó viszont a sokkal erősebb, 1968-as kitörés nyomán keletkezett, amikor a La Cumbre kalderája beomlott. Azóta a tó mérete kitörésről kitörésre változik.

A visszaverődő napfény hatásának köszönhetően feltűnőek a szigetcsoport belső részén, a szigetek között kialakuló hullámcsoportok. A belső hullámok képe és a hullámok mozgása alapján a kutatók figyelemmel tudják kísérni az éghajlatváltozás hatását a tengeri életközösségekre. Így például a korallok kifehéredésre hatással van a megszokottnál hidegebb vagy melegebb tengervíz felfelé áramlása és mozgása.

A Galápagos-szigetekről a felvételt (ISS064-E-343) 2020. október 24-én készítette az ISS 64. állandó személyzetének egyik tagja. A felvétel Nikon D5 digitális fényképezőgéppel, 50 mm fókuszú objektívvel készült. A kép jobb alsó sarkában a jel mutatja, hogy észak jobbra lefelé van. (Kép: NASA Earth Observatory, Amber Turner)

A Galápagos-szigetlánc legalább 9000 fajnak ad otthont, köztük a galápagosi óriásteknősnek, a varacskosfejű leguánnak és a galápagosi pingvinnek. Az őshonos hüllők és szárazföldi madárfajok többsége a szigetcsoporton kívül sehol másutt nem található meg a Földön. Ecuador kormánya a különleges élővilág megőrzése érdekében már 1959-ben a szigetcsoport teljes területét nemzeti parkká nyilvánította. A szigetek törékeny élővilágára komoly veszélyt jelent az éghajlatváltozás miatt egyre erősödő El Niño déli oszcilláció.