Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Három bolygó
(Rovat: A hét képe, A Nap és bolygótestvéreink , Űridőjárás - 2021.02.14 08:15.)

A Vénusz, a Föld és a Mars is felbukkan a látómezőben az ESA Napot kutató Solar Orbiter űrszondájának egyik felvételén.

Az Európai Űrügynökség (ESA) már majdnem egy éve, 2020. február 10-én bocsátotta fel a Solar Orbitert (az űreszköz a NASA jelentős hozzájárulásával épült). A szonda feladata minden más korábbi európai űreszköznél jobban megközelíteni a Napot, figyelni magát a központi csillagunkat és környezetét. A Solar Orbiter nagy felbontással vizsgálja a Nap külső légkörének jelenségeit és a napszelet. Kutatja a Nap hatását a Föld térségére, az űridőjárás alakulására.

Tavaly júniusban a szonda pályáján először került a Nap közelébe (77 millió km-re), de később ennél sokkal közelebbre (42 millió km-re) is jut majd. Decemberben először gravitációs lendítő manővert végzett a Vénusz mellett. Útjának soron következő említésre méltó állomása a Vénusz melletti második elrepülés lesz, 2021. augusztus 8-án. Érdekesség, hogy az ESA Merkúrhoz indított BepiColombo űrszondája nem sokkal, csak 3 nappal később repül el a bolygó közvetlen közelében.

Január elején részletesen is hírt adtunk a Solar Orbiter első, igen biztató tudományos eredményeiről. Most egy érdekes képet mutatunk be, amelyet a szonda Heliospheric Imager (SoloHI) nevű kamerája még tavaly november 18-án készített.

(Forrás: Solar Orbiter / SoloHI Team / ESA & NASA; U.S. Naval Research Laboratory)

Az egymás után, egy napon belül készült felvételek sorozatát bemutató animáción a háttérben a csillagok látszólag elmozdulnak, ahogyan maga a megfigyelést végző űrszonda arrébb halad a Nap körüli pályája mentén. Az előtérben, alul a három fényes, túlexponált objektum a Vénusz (balra), a Föld (középen) és a Mars (jobbra). A bolygók a képsorozaton valamilyen (eltérő) mértékben szintén elmozdulnak. A Vénusz a legfényesebb, távolsága a Solar Orbitertől kb. 48 millió km volt. A Föld 251 millió, a Mars pedig 332 millió km-re volt a szondától a képek készítésének idején. A Nap ekkor jobbra, de a látómezőn túl helyezkedett el.

Amikor a képek készültek, a Solar Orbiter úton volt első Vénusz-megközelítése felé. Ez december 27-én történt. További útja során a Vénusz és a Föld közeli hintamanőverek segítenek abban, hogy olyan pályát alakítsanak ki szémára, amelyen egyrészt egyre közelebb juthat a Naphoz, másrészt jobban eltávolodhat a bolygópályák síkjától.

A Solar Orbiter küldetésének első, bevezető szakasza idén novemberig tart majd. Most még nem mindegyik fedélzeti berendezés üzemel. Az a négy tudományos műszer, amely a szonda közvetlen környezetéről gyűjt adatokat, már folyamatosan működik. A többi hat, a Napot távolról figyelő berendezés, köztük a három bolygót egy képen elcsípő SoloHI kalibrációja még tart. Ilyenkor meghatározott időszakokra bekapcsolják ezeket, de amúgy általában inaktívak. A SoloHI feladata egyébként a napszélnek, vagyis a Napból induló töltött részecskék áramlásának a megfigyelése az elektronokon szóródó fény révén.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024