A Cápa-öböl
(Rovat: A hét képe, Környezetünk védelme - 2020.11.28 07:15.)

Az Ausztrália legnyugatibb részén fekvő öböl nemcsak a cápáiról, hanem a tengerifűről és sztromatolitjairól is nevezetes.

A bemutatott felvételt 2020. szeptember 30-án készítette a Cápa-öbölről (Shark Bay) és környékéről a NASA Terra műholdja a MODIS közepes felbontású képalkotó spektroradiométerével, a valóságosnak megfelelő színekben. A természeti világörökségi védettséget élvező területhez több földrajzi, környezeti és biológiai érdekesség is kapcsolódik, ez indokolta, hogy a NASA Earth Observatory közreadta a képet.

A NASA Terra műholdja MODIS közepes felbontású képalkotó spektroradiométerével 2020. szeptember 30-án készült felvétel Ausztrália legnyugatibb területéről, a Cápa-öbölről és környékéről. (Kép: NASA Earth Observatory / Lauren Dauphin, MODIS adatok: NASA EOSDIS/LANCE és GIBS/Worldview)

Az öblöt William Dampier angol tengerész, felfedező, természetbúvár és kalóz fedezte fel 1699-ben, és ő adta neki a Cápa-öböl nevet, mert számos egyéb természetrajzi megfigyelése közt azt is megfigyelte, hogy az öbölben hemzsegnek a cápák. Ma már tudjuk, hogy nem kevesebb mint 28 cápafaj honos az öböl vizében.

Az öböl vízfelülete az azt határoló szigetekkel és félszigetekkel együtt 23 ezer négyzetkilométer, ebből 4800 négyzetkilométert foglal el az a hatalmas, „víz alatti rét”, amelyet tengerifűfélék alkotnak. A világon ismert 60 tengerifűfaj közül 12 fordul elő az öbölben. A tengerifű a part menti vizekben, az erős óceáni áramlástól védett környezetekben tenyészik, ugyanakkor a sekély vízben elég fényt kap a növény. Kutatók becslése szerint a Cápa-öbölben lévő tengerifű leveleinek zöld tömege nyolcmillió tonna körül lehet. A legnagyobb egybefüggő „rét” az időszakos Wooramel folyó torkolatvidékén alakult ki, 130 kilométer hosszan nyúlik el a part mellett, és a maga 1000 négyzetkilométeres területével a legnagyobb ilyen képződmény a világon.

A gazdag növényvilágnak köszönhetően az öböl állatvilága is hasonlóan gazdag, különösen jelentős a trópusi vizekben honos, a tengeritehenek rendjébe tartozó dugong, amelynek fő tápláléka éppen a tengerifű. Az öböl vizében több mint tízezer példányuk él, ez a világ teljes dugongpopulációjának mintegy 10%-a. Említésre érdemes az öböl állatvilágából két veszélyeztetett teknősfaj is.

Az öböl legérdekesebb élőlényei a legapróbbak és legősibbek, azok az egykori mikroszkopikus élőlények, amelyek valaha bakteriális filmet alkottak, és az abban megkötött üledékszemcsékkel együtt lerakódtak. Megkövesedett maradványaik alkotják az úgynevezett sztromatolitokat. Noha az ősi képződmények Ausztrália (és a világ) más részein is előfordulnak, Cápa-öböl sztromatolitjai a legváltozatosabbak a világon. A sztromatolitok a földi élet legősibb időszakának maradványai, így tanulmányozásukkal a kutatók képet alkothatnak arról, milyen lehetett a Föld 3–3,5 milliárd évvel ezelőtti tengeri ökoszisztémája. A Cápa-öbölben a legtöbb sztromatolit az öböl keleti részén, a Hamelin-medencében (Hamelin Pool) fordul elő. A sekély medence kedvező a sztromatolitok számára, mert vize kétszer olyan sós, mint az óceáné. A magas sótartalom annak köszönhető, hogy a tengerifű megnehezíti az óceán vizének beáramlását és a sókoncentráció kiegyenlítődését, a kevés csapadék és erős párolgás pedig tovább növeli a koncentrációt. Az erősen sós víz csak kevés állat- és növényfaj számára kedvező, ezért a mikrobák elszaporodtak és nagy mennyiségben hoztak létre sztromatolitokat.

A Cápa-öböl a fenti kép kinagyított részletén, a tájékozódást segítő feliratokkal. (Kép: NASA Earth Observatory / Lauren Dauphin, MODIS adatok: NASA EOSDIS/LANCE és GIBS/Worldview)

Földrajzi érdekesség, hogy az öblöt nyugatról lezáró legnagyobb sziget (Dirk Hartog Island) az ausztrál kontinens legnyugatibb pontja, míg az egybefüggő kontinentális terület legnyugatibb pontja a szigettől délre található, északnyugat felé húzódó félsziget északi csúcsa (Steep Point).

Végül, de nem utolsósorban, a magyar űrtevékenység eredményeit figyelemmel kísérő olvasóink számára azért lehet ismerős a terület, mert működése első hónapjának végén hazánk első műholdja, a Masat–1 is megörökítette a Cápa-öböl környékét. Bár a felvétel sokkal kisebb felbontású a Terra MODIS képénél, az öböl jellegzetes formái könnyen felismerhetők.

A Masat–1 2012. március 12-én készített felvételén is jól felismerhető a Cápa-öböl és környéke. (Kép: BME CubeSat, Masat–1)