Északi fény, kráterrel
(Rovat: A hét képe - 2016.08.13 08:15.)

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) egyik utasa készítette a fényképet Kanada fölött, amelyen az északi fény és egy 214 millió éves becsapódási kráter is látható.

A felvétel még 2012. február 3-án készült, amikor a 30. számú állandó személyzet szolgált az ISS-en. A Nikon D3S digitális fényképezőgép úgy volt beállítva, hogy érzékeny legyen a sarkvidéki téli éjszaka fényeire. Ennek köszönhető a kép számos érdekessége, mindenekelőtt a sarki fénynek a Québec tartomány fölött több ezer kilométer hosszan húzódó függönye.

(Kép: NASA / JSC)

A sarki fény – vagy a Földnek ennél a pólusánál az északi fény (aurora borealis) – jelenségét a világűrből érkező, bolygónk mágneses terében felgyorsult, elektromosan töltött részecskék okozzák. Ezek gerjesztik fénykibocsátásra a légkör atomjait és molekuláit. Az ISS-ről készített fotókon gyakran megcsodálható jellegzetes zöld színű fény például oxigénatomoktól származik. A horizont görbületével párhuzamosan húzódó vékony sáv a felső légrétegekben a Nap ultraibolya sugárzása és a töltött részecskék gerjesztette légköri fény (más néven földfény vagy légkörfénylés, angolul airglow).

A hó- és jégtakaró által visszavert hold- és csillagfény, valamint az északi fény derengése elegendő megvilágítást biztosított a tájkép részleteinek megörökítéséhez, annak ellenére, hogy a felvétel éjjel készült. A kép jobb oldalán alul a kör alakú képződmény a Manicouagan-kráter. A geológusok vizsgálatai szerint ez egy kb. 214 millió évvel ezelőtt a Földbe csapódott kisbolygó ma is észrevehető nyoma. A felszínen ütött sebhely 100 km-es volt, a létrejövő légköri lökéshullám sebessége a becsapódási hely közelében elérhette az 1000 km/h-t. A természeti katasztrófa ennek révén közel 600 km-es körzetben pusztíthatta el a növény- és állatvilágot. Amit most láthatunk a kráter helyén, azt évmilliók alatt a jég, víz és szél eróziója alakította ki. A belső gyűrű átmérője mintegy 70 km, a mélyedést víz tölti ki.

A fényesebb, sárgás színű foltok egyes települések éjszakai világítása miatt kerültek a képre. Ezek közül külön megjelölték Labrador City, egy a vasércbányász-település, és Goose Bay, a kanadai légierő bázisa helyét.