Homokvihar a Vörös-tenger fölött
(Rovat: A hét képe, GMES - Copernicus - 2016.07.28 07:15.)

A Sentinel-3A műhold képe július 25-én készült, amikor a szél jelentős mennyiségű homokot szállított Afrikából a Vörös-tenger fölött az Arab-félsziget irányába.

Nemrég számoltunk be róla, hogy az Európai Unió és az Európai Űrügynökség (ESA) Copernicus földmegfigyelő programjának idén februárban indított Sentienel-3A műholdja teljes értékű szolgálatba állt, fedélzeti műszereinek kalibrálása befejeződött. A Sentinel műholdak 3-as számú sorozatának a műszerezettsége a legösszetettebb, így ezeknek a műholdaknak – amelyek közül egyelőre az első, 3A jelzésű állt pályára – az alkalmazási területe is széles. A lenti képet a közepes felbontású, 21 hullámhosszon érzékeny optikai kamera (Ocean and Land Colour Instrument, OLCI) felvételeiből állították össze. A műholdon ezen kívül működik még egy infravörös sugárzásmérő a felszínhőmérséklet meghatározására, egy mikrohullámú sugárzásmérő, és egy az apertúraszintézis elvén működő radaros altiméter a tengerfelszín magasságának meghatározására.

(Kép: Copernicus Sentinel data 2016 / ESA)

A homok- vagy porviharok nagy mennyiségű hideg légtömeg gyors áramlása nyomán keletkeznek, amikor a szél száraz, sivatagos, lazán kötött talajjal rendelkező terület felett halad el. A természeti jelenségnek hatása lehet a mezőgazdasági termelésre, és károsan befolyásolja a levegő minőségét is, ami légzőszervi problémákat okozhat. A műholdképen, a nyugati oldalon sötét színnel jól kivehető a Vörös-tenger mellett a Nílus is. Jobbra fent pedig a feltűnő, kicsit természetellenesen narancssárga színű folt az Arab-félsziget északi részét elfoglaló sivatag. (A műholdképet az eltérő hullámhosszakon egyszerre készített felvételekből állították össze, így a színezés mesterséges, bár igyekszik közelíteni a valóságoshoz.)