El Gouna
(Rovat: A hét képe, Környezetünk védelme - 2015.09.19 08:15.)

Harminc éve még csak homokos part és korallzátonyok, most üdülőparadicsom Egyiptomban, a Vörös-tengernél. Ilyen volt – ilyen lett, Landsat műholdképeken.

Az első, 1985-ben készített műholdképen az ismert egyiptomi üdülőváros, Hurghada közelében levő, attól mintegy 30 km-re északnyugatra fekvő partszakaszon még alig látszik emberi beavatkozás nyoma. A korabeli űrfelvételen a sivatagi tájon a tengerpart közelében húzódó út a legfeltűnőbb mesterséges képződmény.

El Gouna helye az amerikai Landsat-5 távérzékelő műhold Thematic Mapper (TM) műszerének képén, amely 1985. január 28-én készült és a természeteshez közeli színeket mutatja. (Kép: NASA EO / Jesse Allen / Adam Voiland / USGS)

Mostanra gyökeresen megváltozott a táj képe. Az El Gouna nevű üdülőváros építkezései 1989-ben kezdődtek. Jelenleg 23 ezer ember él itt. 2015-ben a Vörös-tenger partja mellett a nyaralókat 16 szálloda, mintegy 2700 villa, 3 yachtkikötő, egy 18 lyukas golfpálya, valamint éttermek és boltok százai várják. El Gouda fejlesztői nem egyszerűen kihasználták a rendelkezésre álló adottságokat, hanem még rá is tettek egy lapáttal. Hogy minél többen élvezhessék a „tengerre néző” kilátást és könnyen elérjék a vizet, mesterséges csatornákat és szigeteket alakítottak ki. A változások szembetűnőek, ha a közel három évtizeddel később készült műholdképet összevetjük az előzővel.

A Landsat sorozat legújabb, 8. számú műholdjának Operational Land Imager (OLI) berendezésével 2014. november 28-án készített kép már egészen más tájat mutat. (Kép: NASA EO / Jesse Allen / Adam Voiland / USGS)

Bár El Gouna működtetését szén-dioxid-semlegesnek ígérik, egy ekkora mértékű beavatkozás nem maradhat természeti károk nélkül. Különösen a környékbeli korallzátonyok élővilága sínyli meg az építkezéseket, a keletkező nagy mennyiségű üledéket. A természeteshez közeli színezésű Landsat műholdképeken szabad szemmel nehezen különböztethető meg a korall, a sekély vizű, homokos fenekű tenger, a tengeri fű és az alga, a kutatók egyes jól megválasztott hullámhosszakon készült űrfelvételek segítségével vizsgálni tudják a korallzátonyok sorsának alakulását. A sok évtizedre visszanyúló Landsat adatbázis erre különösen alkalmas. Az eredmények azt mutatják, hogy a korallzátonyok valóban veszélyben vannak. Egy tanulmány egyenesen azt állítja, hogy a Vörös-tengerben Hurghada térségében három évtized alatt a felére csökkent a kiterjedésük.