Borneó a radar alatt
(Rovat: A hét képe, Környezetünk védelme , GMES - Copernicus - 2015.06.16 07:15.)

Az európai Sentinel-1A műhold képével most Indonéziába „utazunk”.

Az itt bemutatott képet az apertúraszintézis elvén működő radarberendezéssel felszerelt Sentinel-1A műhold készítette, idén március 22-én. A látványos hamis színezésre az adott módot, hogy kétféle, vízszintes és függőleges polarizációval készültek a felvételek, amelyekhez más-más színeket rendeltek és így „keverték ki” a képet.

(Kép: Copernicus data 2015 / ESA)

Az indonéz szigetvilág, azon belül is Borneó középső-déli részletét láthatjuk. A terület Középső-Kalimantán tartományhoz tartozik. Borneó – amelynek területén Indonézia mellett még két ország, Malajzia és Brunei osztozik – a Föld harmadik legnagyobb területű szigete. Valamikor az ázsiai kontinenshez tartozott, de a legutóbbi jégkorszakot követően megemelkedő tenger elöntötte a környező alacsonyabban fekvő területet, a víz pedig – ami most a Dél-kínai-tenger – elvágta a szigetet a földrésztől. Borneón található a Föld egyik legrégibb és élővilágában legváltozatosabb esőerdeje. Hogy csak a legnevezetesebb emlősöket említsük, itt él például a borneói orangután, az ázsiai elefánt és a szumátrai orrszarvú.

A radaros műholdképen a Sampit folyó kanyarog. Mellette (bal oldalt alul, sárga és narancs színekkel) a hasonló nevű város, Indonézia legnagyobb, a kitermelt fa berakodására használt kikötője. A folyót övező vidékre a tőzegmocsárerdő a jellemző. Ez az fajta erdő állandóan vízben áll, így a lehulló levelek és az elhalt fás részek nem tudnak teljesen lebomlani, belőlük savas kémhatású tőzegréteg halmozódik fel. A Sentinel-1A képén a különböző színek más-más felszínborítási típusra utalnak. A kék például vizet jelöl, a narancs különféle árnyalatai pedig az ültetett növényzet eltérő fejlődési állapotaira engednek következtetni.

Borneó természeti erőforrásai óriási társadalmi és gazdasági értéket képviselnek, nem csak helyi és országos, de globális szinten is. Az elmúlt évtizedekben azonban hatalmas pusztítást végeztek bennük a fakitermeléssel, a tőzegmocsarak lecsapolásával és – főleg olajpálmákkal való – beültetésével. Ugyancsak fellendülőben volt a bányászat és elharapóztak az erdőtüzek. A műholdfelvételek, bár a természeti értékek pusztítását nem tudják közvetlenül megakadályozni, mégis olyan információval szolgálnak, ami segítheti a döntéshozókat a fenntartható fejlődés megalapozásában.

A Borneó részletét bemutató radaros műholdkép nemrég szerepelt az Európai Űrügynökség (ESA) földmegfigyelési témájú heti rövidfilmsorozatában.