Az indiai Mars-szonda első képe – a Földről
(Rovat: A hét képe, India a világűrben - 2013.11.24 06:15.)

Kipróbálták a még mindig a Föld körül, de egyre magasabb pályákon keringő Mars Orbiter Mission (MOM) kameráját.

A színes felvétel készítésére alkalmas fedélzeti berendezés feladata majd a Mars felszínének fényképezése lesz. Az Indiai Űrügynökség (ISRO) szondája november 5-én hagyta el a Földet egy PSLV rakétával. Az indiai hordozóeszköz nem tudta megadni azt a kezdősebességet a szondának, amivel az a Mars körüli pályára állhatott volna. Így a pálya magasságát több, a fedélzeti hajtóművekkel elvégzett manőverrel emelik meg. Az utolsó, döntő impulzusra december 1-jén kerül sor. Ekkor áll a MOM a Mars felé vezető pályára. A bolygóhoz jövő szeptemberben érkezik meg. Ott a hajtóművekre még egy kritikus feladat vár: le kell lassítaniuk az űreszközt úgy, hogy az a vörös bolygó körüli pályára állhasson.

Az indiai szakemberek – mintegy a szükségből erényt kovácsolva – arra használják ki a lehetőséget, hogy a bolygóközi szonda hosszú ideig még a „közelükben marad”, hogy leteszteljék a fedélzeti berendezéseket. Egy ilyen, a hajtóművekkel végzett próbának volt korábban a nem várt következménye, hogy november 11-én a negyedik pályamódosító manőver idő előtt megszakadt. A kellő magasság elérésére egy terven kívüli manővert kellett beiktatni. Ugyanezt az eljárást a Marsnál esedékes fékezéskor nyilván nem fogják már alkalmazni.

Az indiai MOM szondán repülő színes kamera, a Mars Color Camera (MCC) első képe november 19-én készült, 67 975 km-es magasságból. Felszíni felbontása 3,53 km. (Kép: ISRO)

A MOM első, a Földről meglehetősen nagy magasságból (közel a geoszinkron műholdak pályamagasságának kétszereséről) készített képén természetesen az indiai szubkontinens, valamint az Arab-félsziget, Afrika „szarva” és az Indiai-óceán egy része tűnik fel. India keleti partjainál az épp akkor közeledő Helen nevű ciklon látható. Viszonylag ritka alkalom, hogy az Arab-félsziget jó részét tekintélyes felhőzet takarja.