Csillagdűnék
(Rovat: A hét képe - 2013.10.30 07:15.)

Érdekes természeti alakzatok Algériából, műholdképen.

Néhány helyen a szél általában ugyanabból az irányból fúj, egész éven át. Máshol viszont nincs uralkodó szélirány – egy ilyet mutatunk be alább, a NASA Terra földmegfigyelő holdjának ASTER (Advanced Spaceborne Thermal Emission and Reflection Radiometer) detektora jóvoltából. A helyszín Algéria északkeleti része, a Szaharához tartozó egyik terület, a Grand Erg Oriental. A név jelentése: nagy keleti homoktenger.

A hamis színezésű képhez 2012. október 27-én készültek a Terra mesterséges hold látható és közeli infravörös hullámhosszú felvételei. A homok barnás színű, az árnyékok feketék vagy szürkék. A kékes árnyalatú felszín ásványi összetétele eltérő. A helyszín Gadamis városa mellet található, 29,8° északi szélességnél és 7,9° keleti hosszúságnál. (Kép: NASA / GSFC / METI / ERSDAC /JAROS / U.S.-Japan ASTER Science Team)

Itt a szélirány nyáron keleti, majd télre jellemzően nyugatira fordul. A közben elvonuló viharok és a helyi földrajzi viszonyok tovább bonyolítják a helyzetet. A homoksivatagban, ha a szél mindig közel azonos irányból fúj, félholdra emlékeztető alakú homokdűnéket formál. A Grand Erg Oriental déli peremén azonban a dűnék inkább piramisra vagy csillagra emlékeztető alakot vesznek fel. Ez csalhatatlan jele a szélirány-változásoknak.

A szakértők szerint a Föld homokdűnéinek mintegy 8,5%-a csillagdűne. Nagy számban találhatók ilyen alakzatok az Arab-félszigeten, Kína és Mexikó területén is. A fenti műholdképen ábrázolt algériai területen a dűnék magassága érdekes módon nagyon hasonló. Miközben felépülnek, elérnek egy maximális méretet. Onnantól kezdve „anyagot cserélnek” egymás között, a szomszédos dűnéket összekötő ívek mentén.

A homokdűnék kialakulásának, viselkedésének kutatása nem csupán geofizikai érdekesség. Gyakorlati haszna az olaj- és gázkutak, csővezetékek, utak tervezésénél és építésénél mutatkozik.