Homok a Vörös-tenger fölött
(Rovat: A hét képe - 2013.07.09 07:15.)

Egyiptom most kevésbé békés eseményekkel szerepel a híradásokban. Ennek mintegy ellensúlyozására egy a Nemzetközi Űrállomásról készült fényképet mutatunk be egy érdekes természeti jelenségről.

A felvétel, amelyet június 22-én készítettek a Nemzetközi Űrállomás (ISS) űrhajósai, különleges perspektívából mutatja a Vörös-tengert, szinte teljes hosszában. Felül, a legészakibb részen kivehető a Szuezi-öböl, amely látóirányban mintegy 1900 km-re volt az ISS-től az exponálás idején. Balra (nyugatra) Egyiptom és Szudán területe, a Nílus folyó feltűnő kék szalagjával. Jobbra (keletre) az Arab-félsziget, Szaúd-Arábia területe látszik.

(Kép: NASA / JSC)

A kamerához sokkal közelebb (kb. 550 km-re az űrállomástól) egy homokfelhőt visz a szél Afrikából Ázsia irányába, ami jól kivehető a kék tengervíz háttere előtt. A homok forrása egy ideiglenes vízfolyás, a szudáni Baraka folyó (Khor Baraka) deltavidéke. Korábbi megfigyelések szerint gyakran kapja innen fel a szél a nagy területen fekvő, lazán kötött homokot. A folyó völgye által „csatornázott” légáramlás is könnyen fel tud itt erősödni.

A Vörös-tengernek ez a képe is jól illusztrálja a fölkéreg kőzetlemezeinek mozgását. A szemben fekvő partok szinte egymásba illeszkednek, ami az egyszerű szemlélődő számára is azt sugallja, hogy Afrika és Arábia földje valaha egybe tartozott. A törésvonal mintegy 30 millió éve nyílik, és mostanra közel 300 km széles ott, ahol a képen a homokátfúvás látszik. Az árkot mintegy 5 millió évvel ezelőtt kezdte elönteni a tengervíz.