Milyen festmény ez?
(Rovat: A hét képe - 2011.04.18 13:15.)

Nem is festmény, hanem űrfelvételek egy hamis színezésű kombinációja az Algéria délkeleti részén fekvő Taszilin-Ádzser hegyvonulatról.

(Kép: NASA / Michael Taylor / Landsat Science Project Office)

A Taszilin-Ádzser (Tassili n’Ajjer) Nemzeti Park 72 ezer négyzetkilométeren terül el. A Szahara sivatag része, igen száraz vidék, ahol csak ritkán hullik csapadék. A környező homoktengerből itt egy sziklás hegyvidék emelkedik ki, amelynek legmagasabb pontja 2000 méternél is magasabban fekszik a tengerszint felett. Az elmúlt földtörténeti korok évmilliárdjai alatt az erózió érdekes formákat hozott létre a főleg homokkőből álló hegységben. A kőzet víztartó képességének köszönhetően, a sivatagi éghajlat ellenére a vidéken számos ritka növényfaj él. Ezért, és az itt található sziklarajzok miatt a Taszilin-Ádzser 1982-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A sziklarajzok még abból a jégkorszaki időből származnak, amikor az éghajlat sokkal barátságosabb, nedvesebb volt, és nagy számban éltek itt emberek – a legrégibb rajzok időszámításunk előtt kb. 10 ezer évvel keletkeztek. Napjainkig mintegy 15 ezer sziklarajz ismert, amelyeket egészen a Krisztus utáni első századokig alkottak az itt megtelepülő emberek.

A fenti műholdkép az amerikai Landsat-7 földmegfigyelő mesterséges holddal 2000-ben, több eltérő időpontban végzett mérések alapján készült. A Landsat-7 nem csak a látható fény tartományában, de infravörös hullámhosszakon is érzékeny. A felszín eltérő anyagainak jobb megkülönböztetésére az egyes csatornákon mért fényességi értékekhez különféle színeket rendeltek, így állt elő ez a festői kép. A homok a sárga-sárgásbarna árnyalataiban tűnik fel. A gránitból levő sziklák téglavörösek. A kékes színek sós felszínt jeleznek. A színek kavalkádja alapján nyilvánvaló a vidék, a „szakadékok fennsíkja” geológiai változatossága.