Bolygónk az űrből (7) – A földfelszín hőmérséklete
(Rovat: A hét képe, Környezetünk védelme - 2009.02.22 09:06.)

A műholdak nézőpontjából a „felszín” az, ami a légrétegeken felülről átnézve éppen látható.

A szilárd földfelszínt boríthatja hó, fű, a házak teteje, falevél, vagy egy sor más dolog. A NASA Terra műholdjának MODIS detektorával nappali megvilágítás mellett ezeknek a felszínt takaró tárgyaknak az elektromágneses sugárzását rögzítik. A felszíni hőmérséklet tehát ebben az értelemben nem ugyanaz, mint amit a napi időjárás-jelentésekben hallunk. Az az adat valójában a levegő felszín közeli hőmérsékletére vonatkozik.

Globális műholdas felszínhőmérséklet-térképek négy hónapból (2008. január, április, július és október; képek: NASA)

A fenti képeken a színek -25 és +45°C közötti hőmérsékleti értékeket mutatnak, a sötétkéktől a sárgás-rózsaszínig terjedő skálán. A globális mintázat egyértelmű. Közepes és magasabb földrajzi széleségeken a hőmérséklet az év során jelentős ciklikus változáson megy át. Az Egyenlítő melletti sáv állandóan meleg, míg a két sarkvidék mindig hideg. A felszíni hőmérsékletet a földrajzi szélesség mellett a tengerszint feletti magasság határozza meg.

A szokásos trendtől eltérő hőmérsékleti változások rendszeres és pontos tudományos megfigyelése az időjárás és az éghajlat elemzése szempontjából fontos. Aktuális kérdés például, hogy az üvegházhatású légköri összetevők felgyülemlése hogyan befolyásolja a felszíni hőmérsékletet. Ez utóbbi pedig hogyan hat a gleccserek, a jégtakaró olvadására, a növényzet alakulására. A hőmérsékleti méréseket a hétköznapi gazdaságban a földművelők is haszonnal alkalmazhatják, például a nyári öntözési szükséglet meghatározásához, vagy épp ellenkezőleg, melegigényes növények (pl. a citrusfélék) fagy elleni védelmének megszervezéséhez.