Chandra és egy szupernóva-maradvány
(Rovat: A hét képe, Amerika és az űrcsillagászat - 2007.10.29 15:50.)

Ezen a nemrég nyilvánosságra hozott felvételen megfigyelhető, mi is történik, miután egy csillag szupernóvaként felrobban.

A húszezer fényév távolságban történt robbanás maradványa (amely a G292.0+1.8 nevet kapta) egyike azon keveseknek, amelyek számottevő oxigént is tartalmaznak. A röntgentartományban készült képen összetett struktúra látszik. Az oxigén mellett egyéb elemek is megfigyelhetők, mint a szilícium és a neon, melyek mind a csillag belsejéből dobódtak ki annak halála után.

(Kép: NASA/CXC/Penn State/S. Park et al.)

Tudva, hogy egyes atomok meghatározott hőmérsékleten bocsátanak ki röntgensugárzást és ezt összevetve ezeknek a tipikus hullámhosszú sugárzásoknak az eloszlásával az derült ki, hogy a robbanás nem volt szimmetrikus (a hőmérséklet magasabb a maradvány jobb felső részén). Ezt alátámasztani látszik az is, hogy a robbanás középpontjától kissé balra lent megtalálák a robbanás után visszamaradt pulzárt, amely a robbanáskor feltehetően középen volt és kilökődött. A pulzár körüli képződmény nagyenergiájú részecskékből álló pulzárszél. Erre merőlegesen egyirányú nyaláb (jet) található, ami a pulzár forgástengelyét mutatja (a kinagyított ábra). Megoldatlan rejtély, hogy miért nem a kilökődés irányába mutat a forgástengely, ugyanis az eddig észlelt szupernóva-maradványoknál a két irány megegyezett.