A hatodik GPS Block 3 műhold
(Rovat: A GPS rendszer, Navigáció és térképészet - 2023.01.19 07:15.)

A jól ismert és világszerte használt amerikai navigációs műholdrendszer frissítésére egy Falcon-9 rakétával indítottak egy új műholdat.

„Felpöröghet az amerikai GPS rendszer frissítése is, 2022-ben akár három Block 3A sorozatú új műholdat állíthatnak közepes magasságú pályákra” – írtuk a 2022-es évet beharangozó cikkünkben. Nos, a jóslat nem vált be, tavaly végül egyáltalán nem indult új példány a katonai fenntartású amerikai GPS (Global Positioning System) műhold-konstellációjába. Ennek valószínűleg az az oka, hogy – szokás szerint – a régebbi GPS űreszközök „túl jól”, a tervezett élettartamukat lényegesen meghaladva üzemelnek, ezért nem kell azokat gyors tempóban lecserélni. A GPS holdak jelenlegi legmodernebb, Block 3A jelű sorozatába utoljára már másfél éve, 2021 júniusában bocsátottak fel egy példányt, sorrendben az ötödiket. Ahogy akkor, úgy most a hatodikhoz is a SpaceX Falcon-9 hordozórakétáját használták.

Egy 4352 kg induló tömegű, legalább 15 éves aktív élettartamra tervezett GPS Block 3A műhold a Föld körül. (Fantáziakép: Lockheed Martin)

A start helyszíne a floridai Cape Canaveral űrhaderő-támaszpont 40-es indítóállása volt, az időpont január 18-án magyar idő szerint 13:24. Ez az űreszköz a repülés egyik úttörője, Amelia Earhart amerikai pilótanő emlékére az ő nevét kapta. A rakéta első fokozata most másodjára repült, először a Crew-5 küldetésre induló Crew Dragon űrhajót indította a Nemzetközi Űrállomáshoz. A kiürült fokozat az Atlanti-óceánon várakozó A Shortfall of Gravitas úszó platformra érkezett vissza.

A tíz tagúra tervezett Block 3A sorozat műholdjait a Lockheed Martin cég építi, a fedélzeti navigációs berendezéseket az L3Harris Technologies szállítja hozzájuk. Az első hatos sorozatból öt műhold pályára állítására a SpaceX nyerte el a megbízást. A következő, hetedik műhold a jelnlegi tervek szerint 2024 közepén már a United Launch Alliance készülő (de egyelőre még be nem mutatkozott) új Vulcan rakétájával indul. Ez lenne egyébként a hordozórakéta-típus legelső startja egy nemzetbiztonsági jelentőségű műholddal.

Az egyenként több mint félmilliárd dollárba kerülő műholdak kb. 20 ezer km magas, 55°-os hajlásszögű pályákon működnek. A GPS működésének alapja a Föld körül egyenletesen elosztott műholdakról lebocsátott navigációs rádiójelek vétele. Az alkalmas vevőberendezéssel rendelkező felhasználók az adatokból pontos hely- és időmeghatározást tudnak végezni. A rendszert a becslések szerint a Föld lakóinak több mint fele használja. Pontos számot nehéz mondani, hiszen a GPS annyira beleivódott hétköznapi életünkbe – a jármű-navigációtól kezdve az okostelefonok helyfüggő szolgáltatásain át a banki és tőzsdei tranzakciók pontos időbélyeggel való ellátásáig –, hogy modern társadalmunk a megszokott formájában nem is működne nélküle. Más nagyhatalmak – Oroszország, Kína és az Európai Unió – szintén rendelkeznek saját globális műholdas navigációs rendszerekkel, ezek rendre a GLONASSZ, a Beidou és a Galileo.