Első hallásra megdöbbentőnek és hihetetlennek tűnik, hogy a Földtől 20200 km-re lévő, 13900000 m/h sebességgel száguldó mesterséges égitestek kellenek ahhoz, hogy közvetlenül itt a Földön az emberközeli, változatlannak látszó földkéreg rendkívül lassú, 0,000000114 m/h sebességű lemeztektonikai mozgásait feltérképezzük.

A budapesti FÖMI TK szakemberei távérzékelési módszereket teszteltek az erdőkárosítás monitorozására. A cél: felmérni a gyapjaslepke kártétele nyomán kialakult helyzetet a Balaton térségében, és ezen keresztül eldönteni, hogy a technológia megfelelő lehet-e monitoringra.

A Földmérési és Távérzékelési Intézetben olyan új adatok kinyerésével kísérletezünk, amelyek hasznosak lehetnek a térségi tervezés folyamatában és más forrásokból nem vagy csak nagyon nehezen férhetők hozzá.

A figyelemfelkeltőnek szánt képzettársítás alapját az Európában folyamatosan üzemelő ún. permanens GPS állomások mérései elemzésének a cikkben bemutatott eredményei adják.

Egy tegnapi sajtóhír szerint jövőre beindulhat a műholdas távérzékelési adatokon alapuló hazai pollenjelentő szolgálat.

A FÖMI Távérzékelési Központ szakemberei a közelmúltban dolgozták ki az 1:50.000 méretarányú CORINE Felszínborítási adatbázis (CLC50) felújítási technológiáját.

A MŰI által 2004-ben pályázattal támogatott FÖMI „A Kis-Balaton Védőrendszer növénytérképezése szuper nagyfelbontású multispektrális űrfelvételekből” témát bemutató kétrészes cikksorozatunk befejező részében bemutatjuk a QuickBird műholdak használatát és gazdaságosságát.

Bár a hét éve működő első űr-VLBI mesterséges hold, a japán HALCA a vele együtt dolgozó földi rádiótávcső-hálózattal együtt valószínűleg a legköltségesebb űrcsillagászati programok egyike volt, mégis sikerült hazai kutatóknak is bekapcsolódnia a programba.

Bemutatunk egy működő hazai példát a műholdas helymeghatározás (pontosabban a valós idejű kinematikus GPS, szokásos angol rövidítéssel RTK) mezőgazdasági alkalmazására.

Európában az 1996-ban kb. 50 állomással indult EUREF Permanens Állomáshálózat (EPN) ma már több mint 170 GPS állomást foglal magába. A GPS méréseket 16 Analízis Központ koordináltan dolgozza fel, az egyik ilyen Központ 2001 óta a FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumában (KGO) a MŰI támogatásával működik.

A GMES (Global Monitoring for Environment and Security = A környezet és a biztonság globális monitorozása) egy olyan program, melynek célja Európa versenyképességének biztosítása az űrtechnika gyakorlati alkalmazásai terén.

A tervezett élettartamát jócskán túlélt, sikeres japán HALCA rádiócsillagászati mesterséges holdat november 30-tól már nem működtetik tovább.

Hogyan változik fokozatosan a táj képe kontinensünkön? Erre a kérdésre a műholdfelvételek alapján is kereshető a válasz.

A műholdas helymeghatározás egyik érdekes tudományos alkalmazását mutatjuk be, hazai kutatási eredmények alapján.

A „GPS az agráriumban az európai csatlakozás évében” címmel a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) Budapesten tegnap és ma kétnapos konferenciát rendez.

A közeli napokban két magyar űrkutató is értékes kitöntetésben részesült. Csornai Gábor a mezőgazdasági célú távérzékelésben ért el kimagasló eredményeket. Apáthy István pedig annak a Pille műszersorozatnak a vezető fejlesztője, melynek immár második példány is az ISS-en üzemel.