| |
Új bejegyzés
Hozzászólások: 611 - 620
| |
| |
|
|
| |
Nem tudom, hogy ki hány éves, de úgy sem érjük meg.
Legalábbis én nem :-((
|
|
| |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
Már bocs, de minek sietnél annyira?
|
|
| |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
A magam részéről mindenképpen kerolox gyorsítórakétákkal látnám el a végső SLS konfigurációt.
Valamint megnövelném a program financiális háttrét, hogy ne 20 év (!) múlva érjen révbe a fejlesztés.
Amennyiben valaki ad garanciát arra, hogy 2030 előtt embert küldenek a Marsra az SLS által, attól a pillanattól fogva én leszek a legnagyobb támogatója.
|
|
| |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
Mivel a szükséges hidrogént szénhidrogénekből állítják elő, egy Atlas 5 indítás összességében kisebb környezeti terheléssel jár, mint egy Delta 4 fellövése.
Továbbá a kerozin könnyebben kezelhető, mint a cseppfolyós hidrogén, ezért egyszerűbb a kerolox rakéta kiszolgálása. Valamint tengerszinten jóval magasabb tolóerőt képes előállítani, ezért ideális minden szempontból első rakétalépcső meghajtásához.
Második, harmadik fokozatoknál jómagam is a hidrogén-oxigén megoldásra szavazok, amennyiben fontos a nagy teljesítmény.
|
|
| |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
" környezetvédelmi szempontból ez a legjobb kompromisszum. "
mármint a kerolox meghajtás.
Na ez már engem is érdekel, hogy miért jobb a kerolox környezetvédelmileg.
Amúgy a LH-nál gondolom sokat nyom a latba a 7dkg/liter fajsúly.Ami vagy tizede a keronak és akkor még nem beszéltünk a benne lévő energiáról.
|
|
| |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
Szóóóval... a Space Shuttle nyakát végeredményben a párhuzamos összeszerelés törte ki. Ez pedig a szükségtelenül nagyra méretezett rakodótér miatt került be a dizájnba... Úgy vélem, hogy ez ékes bizonyítéka annak, hogy az asztronautika nemes tudományában a nagyobb nem feltétlenül egyezik meg a jobbal.
Az vitathatatlan tény, hogy ütőképes hordozórakéták nélkül nem lehet nem hogy a Marsra eljutni, de még a LEO-ról kilépni sem. De tényleg az óriásrakéták jelentik a megoldást?
Úgy gondolom, hogy 50 és 100 tonna LEO-ra teljesítmény jelöli ki azt az intervallumot, amin belül a megfelelő hordozórakéták mozognak. 50 tonna alatt túl gyenge a jószág, nem vehető komolyan, 100 tonna felett pedig túl nagy, túl nehézkes és túl drága...
Másik dolog, hogy úgy vélem, még mindig a kerolox meghajtás a legjobb kompromisszum. Nagy gyengéje volt a Shuttle-nek, hogy ez kimaradt belőle... Természetesen, második illetve harmadik rakétalépcsőknél komoly létjogosultsága van a hidrogén-oxigén meghajtásnak, de jómagam mindenképpen kerolox rakétát fejlesztenék. Műszaki, logisztikai és környezetvédelmi szempontból ez a legjobb kompromisszum.
Nagyon úgy látom, hogy amennyire tökéletes telitalálat volt a Saturn-Apollo űrhajórendszer, a Shuttle ugyanannyira kisiklott programmá vált, főleg az eredeti elképzelésekhez képest!
Biztos hogy érdemes ezt a megkérdőjelezhető örökséget tovább vinni, még ha kis mértékben is? Nem volna sokkal hasznosabb megtörni a rossz irányt, kegyetlenül és kompromisszumot nem ismerve, és maradéktalanul visszaállítani az amerikai űrhajózás szerelvényét a megfelelő vágányra???
|
|
| |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
http://4.bp.blogspot.com/-6V_Wt5pLNf0/TdKp0GzsmHI/AAAAAAAALeY/vSvtmWdKujs/s1600/marsoverdrive.jpg
|
|
| |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
http://archive.galileowebcast.hu/20101007-1026_Szekesfehervari_es_tati_eloadasok_2010_oktober/20101018_Zsombok_Gabor--Irany_a_Mars_-_Mars-urhajok.html
|
|
| |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
El tudjátok képzelni, hogy milyen lesz a Föld 20 ezer év múlva?
Mert én nem.
http://www.spaceweather.com/
A lap alján nézzétek a kis táblázatot:
Pl. okt.26-án 34-szeres Hold távolságra süvít el mellettünk egy 1 km-es aszteroida. Vajon mi lehet a szitu a Marson?
Tényleg kell oda egy szeizmométer, ami éveken fogja majd közvetíteni a rengések számát, erejét stb.
Pedig ott a vékonyabb légkör kisebb védelmet ad.
Mindenesetre egy ilyen kavics eltalálja a Földet, akkor nekünk annyi.
|
|
| |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
Az a faj, amelyikből kihal a kíváncsiság, a felfedezni-vágyás, lefelé indul el.
Naprendszerünkben a Föld - mégha csak évmilliárdok múlva is - lakhatatlanná válik, ha egyáltalán megmarad a felfúvódó Nap hatására. Egy ugyan szerencsére nagyon messze van, de minden nemzedéknek meg kell tennie a túlélés megtalálásához azt, amit megtehet.
Most ilyen feladatnak látszik a Mars, illetve az oda való utazás. Lehet, hogy az emberiség túléléséhez a Mars is túl közel van, és nem csak lehet, de biztos, hogy drága oda a repülés. Később, ha van begyakorlott technika, majd lehet merészkedni messzebb.
Addig azonban a legjobb cél a Mars. Nyilván új eszköz is kell hozzá, de a hordozó a Falconban (illetve verzióiban)kialakulni látszik. Csak drukkolni tudok nekik, hogy még az életemben sikerüljön ez.
|
|
| |
|
|
|
A bejegyzések az oldal látogatóinak a véleményét tükrözik.
A szerkesztőség a bejegyzések tartalmáért felelősséget nem vállal.
|
|
