| |
Új bejegyzés
Hozzászólások: 1 - 10
| |
| |
|
|
| |
Csak az érvek számítanak.
Az egészséges vitának a modus vivendi megtalálása, a kompromisszum előmozdítása a célja. Ezt pedig csakis kizárólagosan valódi érvek megfelelő ütköztetésével lehet csinálni.
Ha egy eszmecserében nincsenek érvek, vagy nem számítanak, akkor ott nem vitáról van szó, hanem mellébeszélésről.
|
|
| |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
Ez nem érv, ez megállapítás. Az érvek nem számítanak.
|
|
| |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
Sajnos szélmalomharc amit csinálunk.
|
|
| |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
A magánszektor törekvéseit az államadósság mértéke önmagában nem fogja érdemben hátráltatni.
Az állami űrhajózás számára problémát fog jelenteni hosszútávon, ha folytatónak a megszorítások a kedvezőtlen fiskális helyzet következtében.
Ugyanakkor, évtizedekre lebontva még egy komolyabb programnak sem vállalhatatlanok a költségei.
2010-es évek: az SLS és az Orion kifejlesztése,
2020-as évek: egy L2 űrállomás megvalósítása és néhány aszteroida-látogatás az SLS-Orion rendszerrel,
2030-as évek: a Mars környezetében, később a felszínén végzett tevékenység a korábbi tapasztalatok alapján.
Egy ilyen ütemezéssel relatíve alacsonyan tarthatóak a költségek. Három évtizedre lebontva már nem érik el azt a határt, hogy az USA ne tudja kifizetni ezeket a pénzeket.
Konkrétan: egy 100 milliárdos program 3 évtizedre lebontva bő 30 milliárd évtizedenként, bő három milliárd évenként. A Space Shuttle fenntartása pontosan ennyibe került, csak éppen sehova sem jutottunk el általa. Mert az alacsony Föld körüli pálya nem értelmezhető végállomásként...
Összegezve: nem muszáj feltétlenül többet költeni, már az is nagy előrelépés lesz, ha marad az elköltött pénz mennyisége, csak valóban előremutató programokba fektetik be.
|
|
| |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
Megvannak már azok a politikusok, akik a felvázolt programokra megszavazzák a pénzt? Mivel amerikai programról van szó felhívom a figyelmet, hogy az USA államadóssága meghaladja az éves GDP-t. Tudom, volt olyan egyetemi tanár aki azt mondta, hogy ez nem probléma. Csodálkoznék is ezen a kijelentésen, ha nem tudnám hogy ugyanezen az egyetemen tartott előadást olyan ember aki nem végezte el az általános iskolát.
|
|
| |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
@Rohoska István:
Jelenleg a 21-ik század kihívásaival kell foglalkozni.
A 23-ik század problémáit hagyjuk meg a 23-ik század számára.
|
|
| |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
Mit fog csinálni az Orion?
- 2017: automata tesztrepülés a Holdhoz
- 2021: első aszteroida-látogatás, amit jó eséllyel több is fog követni majd
- L2 űrállomás kiszolgálása, több alternatíva is van:
http://en.wikipedia.org/wiki/Exploration_Gateway_Platform
https://en.wikipedia.org/wiki/Skylab_II
- 2030-as években indulnak a Mars térségébe az állami küldetések, Mars körüli pálya, Mars holdjai, majd a Mars felszíne
Ma, 2013-ban nagyjából ennyit tudhatunk arról, hogy milyen jövő vár az Orionra. Sok még a kidolgozatlan részlet, annyit azonban biztosra vehetünk, hogy évi egy Orion küldetéssel lehet számolni átlagosan.
|
|
| |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
Mit is fog csinálni ez az Orion?
Egy üresjárat, aztán egy holdkerülés, majd egy aszteroida látogatás és kész?
Na ez lesz aztán rentábilis.2-4 évente egy indítás, közben fizetni a többezres technikai csapatot. Viszont fejlett technika,soros elrendezés, nem is az a csúnya űrrepülőgép.Pfuj.
|
|
| |
|
|
|
| |
| |
|
|
| |
Most számítottam ki, hogy két nap alatt a Marsra lehet jutni, csak az út feléig 1 g-vel gyorsítani, majd 1 g-vel lassítani kell. Az energiát a Föld-ről kell biztosítani lézerrel.
|
|
| |
|
|
|
A bejegyzések az oldal látogatóinak a véleményét tükrözik.
A szerkesztőség a bejegyzések tartalmáért felelősséget nem vállal.
|
|
