Szándékosan nem űrmúzeumot írtam, bár jómagam is szívesen használom ezt a kifejezést – kezdi írását Schuminszky Nándor egy régi álmáról.
A múzeumnak ugyanis meglehetősen szigorúak a szakmai és jogi szabályai, melyekre az átlagember egyáltalán nem is gondol. Az elképzelés több évtizedre nyúlik vissza, legutóbb Gyulaháza kapcsán került reflektorfénybe. Sajnos politikai csatározások miatt az ún. „space központ” gúny tárgyává lett, de a szakmai számítások – elsősorban a nagy távolság és a hely látogatottsága miatt – nem igazolták a megvalósítás gazdasági megtérülését. Szerencsére én kimaradtam a sárdobálásból. Valamelyik médium ugyan megtalált, de viszonylag „olcsón” megúsztam egy alig elfogult riporttal.
Most azonban – 70 felé közeledve – ismét kísérletet teszek arra, hogy megismerjék a valamikori terv mai formáját, amely folyamatosan változva, talán korszerűsödve is érte ezt el. Sürgetőnek érzem, hogy ez a hatalmas anyag, amely több mint fél évszázad alatt gyűlt össze, ne vesszen nemsokára kárba. Természetesen nem kérek semmilyen anyagi felajánlást, nem tervezek ún. gyűjtést sem, bár kétségtelenül irigykedve néztem néhány kevésbé értelmes célú felajánlást, melyekben bizony forintmilliók gyűltek össze napok alatt.
A Sumispace Űrbázis elképzelései az alábbiakban foglalhatóak össze:
1. A gyűjteményem állandó kiállításra, elhelyezésre kerülne, hogy széleskörűen megismerhető legyen, akár oktatási céllal is. Aktuális témákhoz, évfordulókhoz, kiemelkedő eseményekhez kapcsolódva a gyűjtemény adott része más helyszíneken is bemutatkozhatna, tárlatvezetéssel, előadásokkal egybekötve.
Miskolcon is volt egy nagyszabású kiállítás
Jövőre lesz Farkas Bertalan űrrepülésének 40. évfordulója. A 25. jubileumon a Hadtörténeti Múzeumban volt egy ilyen vitrin
Farkas Bertalan mutatja be a Szojuz maketteket egy érdeklődőnek, 2010-ben Gyulán
2. A gyűjtemény könyvtára két részből tevődik össze: fizikai (magazinok, újságok, könyvek, kiadványok, stb.) illetve digitális (DVD-k, CD-k stb.) tartalmakból. Kiemelkedő a Spaceflight Magazin, amely első példányától (1956) kezdve folyamatosan gazdagítja a polcaimat, mint a British Interplanetary Society tagjáét. A valós állapotú anyagok szkennelése révén nemcsak a látogatók, hanem a letöltők is információkhoz juthatnak. Ezzel talán visszaszoríthatóak a manapság oly divatos, de áltudományos nézetek.
Járt-e ember a Holdon?
3. Egy helyiségben 2-3 számítógép, szélessávú hálózattal állna a látogatók rendelkezésére kimondottan űrközpontok, űrkutatási oldalak felkeresésére, élő űrhajós közvetítések megtekintésére. Természetesen az űrfilmek is bemutatásra kerülnének, akár külön vetítési napokon.
4. A mai elvárásoknak megfelelően lehetőséget kell teremteni számítógépes űrszimulátorok, űrjátékok használatára. Ezeknek két csoportját karolná fel az űrmúzeum. Az egyikben (VR) már ott sétálhatunk a Holdon Armstrong és Aldrin mellett, a virtuális világban, a másikban táblás, illetve digitális űrjátékok nyújtanának szórakozást. (A holdsétát már ma is megteheti, aki ellátogat a Csodák Palotájába). Aki viszont a táblás játékokat helyezi előtérbe, 12 űrhajóból álló flottát vezethet – akár többedmagával is – egy szintén ugyanilyen erősségű ellenféllel szemben.
Az űrbázison kitűnő alkalom kínálkozna az Orion játék bevezetésére, a haditornák központi szervezésére és a döntők helyszíni lebonyolítására. A játékról: Történetünk idején a Földön már a legöregebb emberek sem emlékeznek az utolsó háborúra. Haditornákat azonban még rendeznek a legkiválóbb parancsnokok részvételével. Az űrhajók fegyvertelenek, a Napból táplált energiavonalak mentén közlekednek. A kiváló stratégiát elsajátító parancsnokok az energiavonal leárnyékolásával, a folyosók elreteszelésével teszik mozgásképtelenné, azaz harcképtelenné az ellenfél űrhajóit. A legenda szerint az első, táblás haditornát 1999. augusztus 11-én, a teljes napfogyatkozás napján, Magyarországon rendezték. A játék az Orion nevet az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan űrbéli hívójeléről kapta.
A magyar füleknek is oly emlékezetesen csengő, Orion nevű stratégiai játék
A játéktér 97 darab erővonalakkal összekötött mezőből áll, 12–12 űrhajó tartozik hozzá, közülük 1–1 parancsnoki. Ezek a csapat alapszín mellett fehér felsőrésszel jelöltek. A haditornák győztesei, szorgos csillaggyűjtéssel, egyre magasabb rendfokozatokat érhetnek el, az Orion-jelölttől az Orion 5 csillagos parancsnokig, és azon túl… Az erősorrendet jelző, egyéni rendfokozatokat központilag lehet számon tartani, mint például a sakknál. A versenyzők sorsolásánál célszerű ezt az erősorrendet figyelembe venni, az esetleges nagyobb különbségek csökkentése érdekében.
5. A „Földi súlytalanság” nevű kávézóban nemcsak eredeti űrételeket, űritalokat lehetne fogyasztani, hanem a jól bevált hagyományos, magyar ételeket is.
Űrételek és űritalok a százhalombattai kiállításon
6. Ma már minden valamirevaló múzeumban vásárolni is lehet. Ez alól az űrmúzeum sem lenne kivétel; itt lehetne hozzájutni űrhajózási makettekhez, űrfilmekhez, űrhajózási emléktárgyakhoz, stb. Ha viszont inkább saját maguk készítenék el a maketteket, akkor az űrmúzeumban hozzá tudnának jutni az űrmakettek „szabásmintájához”. Ma már számítógép segíti a makettezők munkáját, a szükséges kiegészítő információk pedig az űrmúzeum könyvtárában lennének elérhetőek. A makettezés révén az űrbázison hozzáférhető elektronikus és hagyományos szakirodalomból egyre több ismeretet szerezhetnének az űrhajózásról, űrkutatásról.
A Nemzetközi Űrállomás és egy űrrepülőgép makettje, 1:144-es méretarányban. A kép jobb alsó részén egy papír Proton rakéta látható, azonos nagyságban
7. A Sumispace regiszterek összefoglaló névvel az első magyar nyelvű elektronikus űrhajózási adatbázisok létrehozása, közzététele a világhálóról való eléréssel, a sajtó és általában a médiumok, illetve a kutatók, érdeklődők számára. A Sumispace regiszterek négy fő adatbázist tartalmaznak. Ezek a Manned Spaceflight, a Launch Log és az A4/V2 halmazok, MS Access adatbázis-kezelőben. A negyedik egy űrhajós képeket tartalmazó, html alapú halmaz, amely három részből áll; egyéni, csoportos és személyzet fotókból.
Mivel hely hiányában csak felületes bemutatásról lehet szó itt, ezért csak egy-egy észrevételt osztok meg.
Az emberes űrrepüléseket összegyűjtő Manned Spaceflight regiszterben az orbitális űreszközök meghatározásánál a Gál Gyula professzor úr fémjelezte funkcionalitás elvét alkalmaztam, de a szuborbitális űrrepüléseket is feltüntetve teljes az adatbázis. A gombok megnyomásával a pillanatnyi helyzetnek megfelelő adatokhoz lehet jutni, néző funkcióban.
Az indításokat tartalmazó Launch Log adatbázis orbitális része is a funkcionalitás elvén alapul.
A személyzeteket tartalmazó adatbázisban nemcsak a repült, hanem a tartalék, valamint a kijelölt személyzet is megtalálható. Az egyéni album szintén jobb, mint a világhálón fellelhető bármelyik hasonló készítmény. Ennek egyetlen oka az, hogy az illető űrhajósnak, jelöltnek nemcsak a legfrissebb fotója látható ebben, hanem a kiválasztásától kezdve minden kijelölése, tartalék szerepe és minden űrrepülése is követhető. A csoport adatbázisban pedig az összes kiválasztott csoport fel van tüntetve.
9. Különféle területek szakembereit bevonva az ifjúság részére évente ún. űrhajósjelölti kiképzést indítanánk, természetesen vizsgákkal, elismerő oklevelekkel. A nyári időszakban túlélőtábor, vízre szállási gyakorlat egészíthetné ki az elméleti oktatásokat. A MANT űrtáborait is ebbe az irányba lehetne továbbfejleszteni.
Évtizedek óta – ígéreteken kívül – nem sok támogatást kaptam, az űrmúzeum létesítéséhez pedig semmit. Ugyan nem vagyok gazdasági szakember és számításokat sem végeztem, de az egyéni tevékenységem tapasztalataiból kiindulva az Első Magyar Űrbázis már az első évben sem lenne ráfizetéses. Mivel nemcsak egyfajta múzeumi (kiállítási), hanem oktatási célokat is szolgálna, valamint egy játszóház szerepét is betöltve széles alapokon nyugvó központot lehetne megvalósítani. Nem vitás, hogy széleskörű összefogással, támogatással.
Ha fontosnak ítéltetik az űrmúzeum, akkor nyilvánvalóan nem engedik kárba veszni több mint öt évtized felhalmozott tudását. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az űrgyűjtő
Virtuális űrmúzeum (Schuminszky Nándor)
Ha minden jól megy, idén három ország négy küldetésének hat eszköze jut el a Holdra, köztük két holdjáró. Mind a négy küldetés ázsiai.
