Áprilisban a Mars és a Föld együttállása miatt nem tudnak kommunikálni a Marson dolgozó és a Mars körül keringő űreszközökkel.
A két bolygó és központi csillagunk úgy helyezkedik el, hogy a Nap tőlünk nézve majdnem eltakarja a Marsot. Azért csak majdnem, mert a mostani együttállás során a külső bolygó nem bújik el a napkorong mögé, a legnagyobb közelségben 0,4°-ra halad el mellette, április 17-én. A Nap és a Mars együttállásai kb. 26 hónapos időközönként ismétlődnek.
(Kép: NASA / JPL-Caltech)
Hiába nem kerül a Mars a Nap mögé, a rádiós adatátvitelt a közelsége is zavarja. Ennek mértéke függ a Naptól való szögtávolságtól, valamint az aktuális naptevékenységtől, a napkorona kiterjedésétől. Jelenleg például a Nap aktivitási ciklusa a maximuma felé közeledik. Annak elkerülésére, hogy a Marsnál dolgozó űreszközök esetleg egy hibás parancsot kapjanak, a NASA április 9. és 26. között felfüggeszti a parancsküldést a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) és a Mars Odyssey keringő szondák, valamint a marsjárók felé. Ez alatt az idő alatt onnan sem érkeznek hozzánk adatok, bár a Mars Odyssey-től korlátozott mértékben, de terveznek rövid bejelentkezéseket. A felszínen dolgozó Opportunity és Curiosity roverek adatainak Földre való átjátszását és a földi parancsok közvetítését is a keringő szondák intézik. Ebben az időszakban a Mars és a Nap szögtávolsága 2°-on belül lesz. Néhány nappal a periódus előtt és után csak korlátozott kommunikációt tartanak fenn a marsi űrszondákkal.
A 2001 óta a vörös bolygó körül keringő Mars Odyssey számára ez már a hatodik együttállás lesz, így a NASA JPL irányító szakembere számára a helyzet nem újdonság. A legnagyobb különbség a 2011-es és a mostani esemény között, hogy most már a Mars felszínén, a Gale-kráterben működik a Curiosity. Az űrszondák mindenesetre a helyszínen, ha korlátozott üzemmódban is, de folytatják tudományos méréseiket a kommunikáció számára lényegében kieső időszakban is. Az MRO például április 4-étől fedélzeti memóriájában tárolja mind a saját adatait (ebből kb. 40 gigabit felgyülemlése várható) és a Curiosity által felé továbbított információt (kb. 12 Gb). A Földre való lesugárzásukat május 1-je körül kezdi majd meg.
A veterán Opportunity rover számára ez lesz az ötödik marsi együttállás. Ahogy korábban ilyenkor, a kieső időszakra most is előre megkapja az ez idő alatt elvégzendő a tudományos méréseket előíró utasításokat. Természetesen a marsjárók a kommunikációs szünet alatt nem mozdulnak, méréseiket egy helyben állva végzik. A Curiosity április 4. és május 1. között marad magára. Hogy él-e még, arról napi rendszeres, közvetlenül róla érkező bip-bip jeleiből, illetve a Mars Odyssey korlátozott közvetítéséből győződhetnek meg az irányítók. A Curiosity egyébként nemrég „felépült”: megszüntették a biztonsági üzemmódban való működtetését, amire számítógépes gondok miatt került sor.
A Curiosity újabb „önarckép-mozaikja” február 3-án, a rover 177. marsi napján készült a robotkar végén levő MAHLI (Mars Hand Lens Imager) kamera összesen 66 különálló expozíciójából. (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Rekord a Mars körül
A Curiosity leszállása – pillanatkép felülről
Egy evőkanálnyi kőpor
Megvoltak az élet feltételei a Marson
A Nap helyzete akadályozza áprilisban a rádiókapcsolatot a Mars-szondákkal (NASA JPL)
Jövő októberben megközelíti a Marsot a C/2013 A1 (Siding Spring) üstökös. Bár minimális az esély rá, de egyelőre a becsapódást sem zárják ki. Akár így, akár úgy, különös esemény lesz!
