Jan Kolář, a Cseh Űrkutatási Iroda vezetője, a kongresszus fő szervezője üdvözlő beszédét mondja.
Rögtön a ceremónia után nyitották meg a Világűrkongresszust kísérő szakmai kiállítást. Itt szinte minden olyan szervezet (űrügynökség, űripari vállalkozás) képviselteti magát, amelyik „számít” a szakmában. A kiállítók listáján végigfutva, nem meglepetés például a NASA, ESA és JAXA (az amerikai, európai és japán űrügynökségek) jelenléte, vagy olyan neves űripari cégek bemutatkozása, mint a Thales Alenia Space, az EADS Astrium, vagy a brit Surrey Satellite Technology. S hogy térségünk (más) országaiban is komolyan vették az űrkutatásért felelős szervezetek, hogy a kongresszust ebben az évben épp itt rendezik meg, a házigazda Cseh Űrkutatási Iroda és a Közlekedési Minisztérium mellett önálló standdal szerepel például a Román Űrügynökség (ROSA), az észt fejlesztési ügynökség (Enterprise Estonia) és a Lengyel Űrtechnológiai Platform is.
Az első nap első plenáris szakmai eseménye a mindig nagy érdeklődéssel várt fórum, amelyen a világ legnagyobb űrügynökségeinek első számú vezetői vesznek részt. Idén Cherles Bolden (NASA, Egyesült Államok), Anatilij Perminov (Roszkoszmosz, Oroszország), Jean-Jacques Dordain (ESA), Keiji Tachikawa (JAXA, Japán) és K. Radhakrishnan (ISRO, India) beszélt jelenlegi programjaikról, az előző kongresszus óte eltelt év legnagyobb sikereiről, terveikről, a nemzetközi együttműködés lehetőségeiről. Ezután a levezető elnök és hallgatóság kérdéseire válaszoltak.
Tachikawa úr az elmúlt év japán sikerei közül elsőként említette a Hayabusa szonda mintahozó kapszulájának visszatérését.
Délután megindultak a különböző szakmai szimpóziumok is. A teljes választékot nem volna érdemes felsorolni (a lista megtalálható a kongresszus honlapján). Így álljon itt ízelítőül csak négy a hétfői témák közül: az űrhajósokkal kapcsolatos viselkedési és pszichológia kérdések, kis tudományos műholdak, a jövőre vonatkozó innovatív elképzelések, valamit űroktatás az általános és középiskolákban.
Frey Sándor
