Jean-Jacques Dordain május 31-én Pekingben, a Global Lunar Conference megnyitóján beszélt. (Kép: IAF)
Dordain szerint a bővítésnek természetesen az összes résztvevő egyetértésével kell megtörténnie. Ez nyilván azt jelenti, hogy nem fog egyhamar sor kerülni a kínaiak bevonására. De már az a tény, hogy a témáról magas szinten, nyilvánosan beszélnek, a változás előszeleként értelmezhető.
Kína növekvő súlya az űrtevékenységben saját technológiai fejlesztésein alapul. Az utóbbi években egyre több alkalommal vesznek részt közös nemzetközi projektekben is. Június 3-án indult Moszkvában az az 520 napos, Mars-utazást szimuláló program, amelyben együtt szerepelnek orosz, európai és kínai résztvevők. Az európaiakkal való együttműködés példájaként megemlíthető a Holdnál járt SMART-1 szonda, amellyel kapcsolatban az európai szakemberek adatokat bocsátottak a kínaiak rendelkezésére. A kínaiak a következő emberes űrrepülésük alkalmával a Sencsou-8 űrhajó fedélzetén európai biológiai kísérleteket is magukkal visznek. Együttműködés tapasztalható a földmegfigyelés, a Föld környezetének kutatása terén is, például a Double Star és a Dragon programban.
A híradások arról egyelőre nem szólnak, hogy az amerikaiaknak mi a véleménye az ötletről...
Jean-Jacques Dordain ezt hétfőn, egy Pekingben rendezett nemzetközi Hold-kutatási konferencián jelentette ki. Szerinte az űrkutatásban a nemzetközi együttműködés nem fejlődik elég gyorsan, így a partnerségi kapcsolatok bővítésére volna szükség. Az ESA hajlandó volna támogatni a Nemzetközi Űrállomásban (ISS) érdekelt partnerországok számának növelését, Kína és a Koreai Köztársaság csatlakozását a „klubhoz”. Az ISS építői és üzemeltetői közt jelenleg az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, az ESA tagországai, Kanada, Japán és Brazília található.
