Amerikában az űrkutatás története egyben a kormányváltások története is. Bár a szavazók csak nagyjából egy év múlva döntik el, ki lesz George W. Bush utóda, a kampány már folyik. És a jelek azt mutatják, ismét bajban lesz a NASA...
Bill Clinton neve az űrkutatás híveinek legtöbbje számára nagyon rosszul cseng, az USA korábbi emblematikus elnöke finoman szólva nem volt az űrkutatás híve és még finomabban szólva sem lehetett nagyformátumúnak nevezni a világűrrel kapcsolatos tevékenységét. Az elnöki székben őt követő, emblematikusnak csak nem kevés iróniával nevezhető Bush elnök viszont a tökéletes ellentéte volt: a legnagyobb válság közepette új célokat fogalmazott meg, lelkesítő új pályára állította a NASA ügyét – igaz sok minden másban csapnivalónak bizonyult a ténykedése. A választók azonban nem az űrügyek menedzselése alapján döntenek, és ismert Bush otthoni népszerűtlensége, aminek alapján az elemzők „kormányváltást” jósolnak. Az „ellenzék” legesélyesebb jelöltjének neve történetesen ismét Clinton...
És még egy további irányváltás is felfedezhető a programban – ismét csak a sorok között olvasni tudók számára. Ugyanis azt kell keresni, ami nincs benne a programban: egy árva szó sem esik a világűr kereskedelmi célú meghódításának fejlesztéséről, támogatásáról. A Bush adminisztráció számos kezdeményezést tett, pályázatok, díjak mutatták az utat a magán fejlesztőműhelyeknek. Ám Clinton asszony terveiben semmilyen említés nincs ennek a területnek a jövőjéről. (Ellenben a férj idejében ezirányban kifejtett politika igencsak beszédes: a NASA akkoriban ellenségesen kezelt minden „maszek” próbálkozást).
Sajnos az űrkutatás rajongói számára ínséges esztendők jöhetnek. Az űrrepülőgép-flotta 2010-ben leáll, utána nem lesz űrhajója sem az Egyesült Államoknak. Sőt egy olyan elnök fog regnálni, aki szükséges rossznak tekinti az űrkutatást. Most még csak a Constallation itt-ott féléves késéseiről hallani, de a politikai szándékok fényében akár a teljes visszakozás sem lenne meglepő...
A kampány már nagy erővel folyik, mostanra már mindennaposak az elnökjelöltségre pályázók sajtómegjelenései. Ezek között Hillary Clinton egy telefoninterjúja az elnökjelölt tudományos politikájának – ezen belül űrpolitikájának – fő pontjaira világít. A már írásban is napvilágot látott program csak nagyon „politikusan” fogalmaz és csak a sorok között olvasni képes elemzők fedezték fel a lényeget, miszerint a NASA jelenlegi finanszírozásában egyensúlytalanságok tapasztalhatók, a Bush-féle új űrtervekre túl sokat, más területekre (repülési kutatások, földmegfigyelések, stb.) túl keveset szán az ügynökség. A telefonos interjú direktben feltett kérdésére válaszolva azonban egyértelművé vált néhány – csüggesztő – részlet. Clinton asszony mintha csak férje egykori űrpolitikájához kívánna visszatérni, szakít Bush elnök expanzív terveivel és az űrkutatás fejlesztését nem pótlólagos források befektetésével gondolja végrehajtani, hanem a meglevő pénz „újrafelosztásával”. Konkrétabban: az elnökjelölt az explorationtől elvont pénzeket fordítaná földmegfigyelésre és más űrtudományos tevékenységre, illetve repülési kutatásokra. Még konkrétabban: a Bush-féle Holdra és Marsra szállás programja helyett (vagy jelentős késleltetésével) továbbra is a Föld körüli pályáról végzett megfigyeléseket folytathatna a NASA (amihez új jelszóként a globális klímaváltozás elleni harc szolgálna). „A Hold-, vagy Mars-utazás fellelkesíti az embereket, de én inkább olyan rövidtávú célokra fókuszálnék, amelyek megvalósíthatóak.” – summázta véleményét Hillary Clinton.
Kapcsolódó linkek:
Cikk Hillary Clinton űrpolitikájáról
A Cseh Űrkutatási Iroda fogja össze az ország űrtevékenységét, valamint képviseli a Cseh Köztársaságot a nemzetközi szervezetekben.
