1973: a szovjetek mintha minden lapjukat erre az évre tették volna fel. Négy űrszondát indítottak a Mars felé. S mind a négy rendben el is indult…
A vezetés átvételének lehetősége óriási volt, s az amerikaiak nem is lehettek túl lelkesek a hírek hallatán: a Szovjetunió egyetlen évben négy nagy tömegű (4-5 tonnás) űreszközt indított a Mars felé. Ám – s ezt az amerikaiak nem tudhatták – a szondák gyártása és indítása között a megszokottnál jóval több idő telt el, az 1971-es technikán nem sokat fejlesztettek. A négy szondából pedig „csak” kettőn volt leszállóegység. A Marsz-4 és a Marsz-5 feladata a Mars feltérképezése bolygó körüli pályáról. Sajnos a Marsz-4 irányítórendszere a pályára állás előtt meghibásodott, ezért elrepült a bolygó mellett. A Marsz-5 volt tulajdonképpen az egyetlen szovjet űrszonda, mely sikerrel teljesítette feladatát, ami jelen esetben annyit jelentett, hogy felvételeinek minősége már elérte a Mariner-9-ét. Ám globális térképet nem készített a bolygóról. A Marsz-7 szintén elhaladt a bolygó mellett, bár leszállóegységével azért „hátha” alapon becélozták a bolygót. Nem volt szerencséjük, ez a leszállóegység is elszáguldott a Mars mellett. A Marsz-6 azonban sikeresen pályára állt, s leszállóegysége is eltalálta a Marsot. Tanulva az eddigiekből, a kapcsolatot a leszállási manőver teljes időtartama alatt tartották, így a légkör állapotáról adatokat nyerhettek a kutatók. Ám a talajtérés előtt a kapcsolat (valószínűleg a fedélzeti műszerek rossz kalibrálása miatt) megszakadt, a szonda becsapódott. A Mars mellett tovarepülő Marsz-7 volt az utolsó hidegháborús szovjet Mars-szonda. A Mariner-9 sikerén az amerikaiak felbuzdulva saját, leszállóegységgel ellátott szondákat indítottak 1975-ben Viking-1 és Viking-2 elnevezéssel. Működésük teljes siker volt, bár mért adataikat máig nem sikerült egyértelműen kiértékelni. A két Viking keringő egysége sokak szerint máig a legszebb képeket készítették el a bolygóról. Nagyszerű felvételeket küldtek a marsi vulkánokról, a Valles Marinerisről, a folyórendszerekről, egykori szigetekről és tengeri elöntésekről. Kimutatták, hogy az északi féltekének egy részét korábban óceán boríthatta. A felszíni szondák a szovjetekéinél nagyságrendekkel összetettebbek voltak, tulajdonképpen felszíni kutatólaboratóriumról beszélhetnénk. Színes panorámaképek, meteorológiai mérőállomások, biológiai kutatások. Épp hogy csak rovert nem vittek magukkal. A Vikingek évekig mértek és fotóztak mind a felszínen, mind a bolygó körül. Az adatok kiértékelése pedig újabb hosszú éveket vett (vesz) igénybe. A következő lépés a minta visszahozatala, majd az emberes expedíció lehetett volna. Ám a szovjetek mintha lemondtak volna a Marsról. A Vikingek után pedig mintha az amerikaiak is így tettek volna. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Mars meghódítása (3. rész): 1969 és 1971 – kilenc űrszonda!!!
Mars Society Magyar Tagozat
1969 és 1971 rendkívüli évek voltak a Mars-kutatásban. Miközben az amerikaiak leszálltak a Holdra, a szovjeteknek még fontosabbá vált a presztízs növelése, így a szovjetek az eddigieknél is sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a Mars-kutatásra.
