A Gaia első „szárnybontása” Űrcsillagászat Európában, Távoli világok kutatói - 2011.12.13 08:15.
A 2013-ban indítandó európai asztrometriai űrszonda napvédő ernyőjét először nyitották ki – egyelőre természetesen a Földön.
A Gaia elsődleges célja galaxisunk mintegy egymilliárd csillagának (a Tejútrendszer összes csillaga kb. 1%-ának) felmérése, pontos égi helyzetüknek, elmozdulásuknak, távolságuknak, fényességüknek, színüknek a megmérése. Emellett távoli galaxisokról és kvazárokról, valamint a Naprendszer kis égitestjeiről is gyűjt majd adatokat. A Gaia a Földtől mintegy 1,5 millió km-re, a Nap irányához képest „kifelé”, a Nap-Föld rendszer külső Lagrange-pontja körül kering majd, ugyanúgy 1 év alatt megkerülve központi csillagunkat, mint a Föld. Tervezett élettartama 5 év. Az űreszköz gyártási folyamatában kritikus lépésre került sor nemrég Franciaországban. Kinyitották azt a 10 méter átmérőjű védőernyőt, amelynek szerepe, hogy a napsugárzást távol tartsa az űreszköz érzékeny berendezéseitől.
A valóságban 20 percig tartó teszt pillanatképei az ESA honlapján megtekinthető videóból. A napvédő ernyő nyitási próbáját a Gaia elkészítéséért felelős fővállalkozó, az Astrium toulouse-i csarnokában végezték. A berendezést a spanyol Sener cég fejlesztette és gyártotta. (Képek: Astrium France)
Az ernyő egyrészt árnyékban tartja a Gaia távcsöveit, másrészt biztosítja az állandó -110 °C-os üzemi hőmérsékletet. Mérete túl nagy ahhoz, hogy egyben beférjen a hordozórakéta orrkúpjába, ezért a tucatnyi összecsukott panelt már csak a start után, a világűrben tudják kinyitni. A földi tesztelés műszaki megvalósítása nem egyszerű, mivel a berendezést a súlytalanságban való működésre terveznék. Ezért az üzemcsarnokban nem képes saját súlyának megtartására. A súlytalanság körülményeit kábelek és ellensúlyok segítségével kell szimulálni.
A Gaia 2013-ra tervezett startja előtt az energiatermelő napelemek egy részét is az árnyékoló ernyőre – természetesen annak a Nap felőli oldalára – szerelik majd.
Így nyílik majd ki a Gaia az űrben. (Animáció: ESA)
Űrcsillagászat Európában Fényes és sötét: európai űrcsillagászat 2020 körül -
2011.10.11. Az ESA Cosmic Vision 2015-2025 felhívására érkezett javaslatok közül a közepes méretkategóriában két programot valósítanak meg. A mostani nyertes a Solar Obiter és az Euclid, a vesztes a PLATO.
