Az ESA Cosmic Vision 2015-2025 felhívására érkezett javaslatok közül a közepes méretkategóriában két programot valósítanak meg. A mostani nyertes a Solar Obiter és az Euclid, a vesztes a PLATO.
A Európai Űrügynökség (ESA) tudományos programokért felelős bizottsága október elején hirdette ki döntését. Eszerint a két kiválasztott kutatási irány a Nap és a „sötét energia” lesz. A készülő űreszközök pedig a Solar Orbiter, amely a Naphoz minden eddiginél közelebb keringve vizsgálja majd központi csillagunkat, valamint az Euclid, amely a Nap-Föld rendszer külső Lagrange-pontja (L2) közelében keringő űrtávcső lesz, a távoli világegyetem objektumainak megfigyelésére.
Solar Orbiter. (Fantáziakép: ESA)
A két közepes méret- és árkategóriájú (az ESA megjelölése szerint M osztályú, egyenként közel 500 millió euróba kerülő) tudományos űrszonda közül először a Solar Orbiter indul, a jelenlegi tervek szerint 2017 januárjában. A startot Floridából amerikai Atlas-5 hordozórakétával tervezik, ami egyúttal a NASA legnagyobb hozzájárulása lesz a programhoz. Emellett az amerikaiak egy fedélzeti mérőberendezést is készítenek. A Solar Orbiter – amelyet már több mint egy évtizede tervezgetnek – mintát venne a napszélből, nem sokkal azután, amint a töltött részecskék elhagyták a csillagot. Műszereivel figyelné a Nap koronáját és a naplégkört is. A napszélnek, a Nap mágneses terének jobb megismerése hozzásegíthet a Nap-Föld kapcsolatok, az űridőjárás jelenségeinek pontosabb megértéséhez is. A Solar Orbiter 2020-ban, mintegy három és fél évnyi repülés után érné el azt a pályát, amely a Naptól számított kb. 40 millió km-es közelségbe viszi. (Összehasonlításul, a Nap és a Föld távolsága kb. 150 millió km.) A Vénusz mellett végzendő pályamódosító hintamanőverek sorozata révén a pályasík fokozatosan eltávolodik a bolygópályák síkjától, így a Nap pólusaira is rálátás nyílik majd.
Elképzelések az Euclid-űrtávcsőre, a megbízásért versengő EADS Astrium és Thales Alenia Space cégektől. (Fantáziakép: ESA)
Az Euclid 2019-ben startolna a Francia Guyana-i Kourou űrközpontból, Szojuz rakétával. Az 1,2 m-es átmérőjű űrtávcső elsődleges célja egészen 10 milliárd évre visszatekintve feltérképezni a világegyetem szerkezetét. Ezzel az univerzum tágulásáról, a nagyléptékű struktúrák kialakulásáról és fejlődéséről kapnánk az eddigieknél pontosabb információt. A világegyetem gyorsuló tágulása, az emögött álló, de jelenleg még teljesen rejtélyes ún. sötét energia kutatása különösen aktuális, mint azt a minap odaítélt fizikai Nobel-díj is jól mutatja. Ugyancsak népszerű téma a csak gravitációs hatása révén, közvetve megfigyelhető sötét anyag mibenlétének megfejtése. Ehhez az új űrtávcső az ún. gyenge gravitációs lencsézésnek a galaxisok képére kifejtett hatása vizsgálatával szeretne hozzájárulni. Az űrteleszkóp a látható és közeli infravörös hullámhosszak tartományában végzi majd égtérképező, fotometriai és színképelemző munkáját, a remények szerint legalább 6 éven át.
A mostani döntés előkészületei még 2004-re nyúlnak vissza, amikor az ESA előkészítette az űrcsillagászat következő évtizedes prioritásait meghatározó Cosmic Vision 2015-2025 tervét. A 2007-ben meghirdetett pályázatra beérkezett új, valamint a korábban már meglevő és továbbvitt javaslatok – több mint 50 ötlet – közül az utolsó fordulóra három terv maradt talpon. (Az Euclid végül két különböző, de hasonló tudományos célokat kitűző javaslat összeolvasztásából jött létre.) A most kiesett PLATO (PLAnetary Transits and Oscillations of stars) sem veszett el teljesen, hiszen versenyben maradhat a legközelebb megnyíló repülési lehetőségért. A PLATO tranzit módszerrel távoli csillaguk fényét időnként kicsit kitakaró exobolygókat, valamint a csillagok fényváltozásainak mérése révén azok rezgéseit, az ezekből kikövetkeztethető fizikai tulajdonságait kutatta volna.
Az ESA eredetileg egy nagyobb (L kategóriájú) küldetés megvalósításáról is szeretett volna dönteni még az idén. De a helyzetet bonyolítja a nemzetközi összefogás elbizonytalanodása, a NASA korlátozott költségvetési lehetőségei.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Továbbjutott európai programjavaslatok
Megvalósul a Solar Orbiter?
Nobel-díj a gyorsulva táguló univerzumért
A két kiválasztott űrcsillagászati program (ESA)
A Solar Orbiter és Euclid kiválasztásáról (Spaceflight Now)
Legalábbis a Hartley-2 üstökös és a földi óceánok vizének összetétele kísértetiesen hasonlít – az ESA Herschel infravörös űrtávcsövével végzett mérések szerint.
