Felébresztették álmából az európai üstököskutató űrszondát, hogy felkészíthessék a Steins kisbolygóval történő szeptemberi találkozásra.
A kisbolygó megközelítése szeptember 5-én, közép-európai idő szerint 20:37-kor esedékes. Ekkor az űrszonda kb. kétszer olyan távol lesz a Naptól, mint a Föld. A Mars és a Jupiter pályája közti fő kisbolygóövben keringő 2867 Steins mellett 800 km-es távolságban halad el. Addig az irányítók a fedélzeti műszereket tesztelik. A megközelítés előtti hónap során a kamerák a kisbolygóra irányulnak, a megfigyelések alapján annak – egyelőre csak földi mérésekből ismert – pályáját is pontosítják. A Steins ismereteink szerint a kisbolygók egy viszonylag ritka csoportjába tartozik. Anyagát valószínűleg főleg szilikátok és bazalt alkotják. A Rosetta feladata, hogy többet tudjon meg az összetételéről, az alakjáról, a forgásáról, s arról, hogy hogyan hat kölcsön a napszél elektromosan töltött részecskéivel. A kisbolygó és az űrszonda relatív sebessége 8,6 km/s lesz.
A Rosetta által a kisbolygó környezetében gyűjtött adatokat a megközelítés után sugározzák a Földre. (Kép: ESA / AOES Medialab)
A 2004-ben indult Rosetta végső célja a 67/P Csurjumov-Geraszimenko-üstökös, ahová 2014-ben, 6,5 milliárd km-es út megtétele után jut el. A szonda eddig kétszer a Föld, egyszer a Mars közelében elrepülve nyert pályamódosító lendületet. A harmadik ls egyben utolsó Föld-megközelítés 2009 novemberére várható. Útközben, 2010 júniusában sort kerítenek még a 21 Lutetia kisbolygó közeli vizsgálatára is.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Képek a Rosettától
Másodszor is visszatér a Rosetta
A Rosetta a Marsnál
Magyar műszer a Marsnál
A Rosetta rövid időre „visszatér”
A Föld a Rosetta „szemével”
A Steins-megfigyelés tudományos eredményei
A Rosetta felébresztése (ESA)
Az európai Cluster műholdakkal a sarki fény jelenségét kísérő hosszúhullámú rádiósugárzást figyelték meg, s a felvett anyagok hanggá alakítva meg is hallgathatók.
