A startra április 23-án, magyar idő szerint pontosan délben került sor India keleti partjai közeléből, a Satish Dhawan űrközpontból. Az Olasz Űrügynökség (ASI) holdja a legnagyobb energiájú elektromágneses hullámok tartományában térképezi fel az égboltot.
Az indítás mérföldkő az indiai űrprogramban, hiszen ez volt az első igazi keresekedelmi start. Az 1993 óta használt PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) rakéták másodlagos teherként korábban is szállítottak kis külföldi építésű űreszközöket, de az olaszok voltak az első fizető „ügyfelek”.
Az AGILE fedélzetén a gammatartományban érzékeny képalkotó berendezés, egy röntgendetektor és egy mini-kaloriméter található, amellyel gyorsan lezajló események (például gammakitörések) után kutatnak majd, néhány hónapos tesztüzem után. A műhold a nagyenergiás csillagászati űrteleszkópok közül az eddigi legolcsóbb és legkompaktabb, csupán 130 kg tömegű. (Összehasonlításul: az 1991-ben indult, 2000-ben megsemmisült amerikai Compton gammacsillagászati hold EGRET műszere, amely hasonló energiatartományban volt érzékeny, 1,8 tonnás volt, más elven működött, s feleakkora érzékenységű volt, mint most az AGILE.)
Az AGILE tudományos megfigyelései segítenek majd a GLAST, a NASA decemberben felbocsátandó gamma-űrteleszkópja első célpontjainak kiválasztásában is. Különleges képessége, hogy akár az égbolt egynegyed részét is meg tudja figyelni egyidőben. A rendkívül gyors gammafelvillanásokról – ha éppen nincs egyetlen földi követőállomással sem kapcsolatban – távközlési műholdak segítségével értesíti a csillagászokat.
Frey Sándor
Kapcsolódó linkek:
Az AGILE startjáról (SpaceflightNow)
AGILE honlap
Megosztás:
