Az ISS-en alkalmazott eljárást ültette át a hétköznapi gyakorlatba egy olasz startup vállalkozás az ESA ottani inkubációs központja segítségével.
A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) az életfenntartás egyik legfontosabb problémája a levegő szén-dioxid-szintjének megfelelő értéken tartása, a CO2 folyamatos kivonása a levegőből, illetve a gáz mennyiségének mérése. Utóbbi feladat elvégzésére fejlesztették ki olasz mérnökök azt a szenzorrendszert, amelyet az ESA olasz űrhajósa, Roberto Vittori harmadik űrrepülése során, 2011-ben próbált ki az ISS-en.
A NADIR levegőminőség-ellenőrző rendszert Roberto Vittori ESA-űrhajós 2011-ben az STS–134 küldetéssel vitte fel az ISS-re, és próbálta ki a világűrbeli környezetben. (Kép: NASA)
A NADIR rendszerhez három szenzoregység tartozott, amelyeket az ISS különböző pontjain helyeztek el. (Kép: NASA)
A NADIR rendszer egyik szenzora az ISS belsejében. (Kép: NASA)
Az eszköz bevált, ezért a fejlesztők 2013-ban az ESA Lazio tartományban működő üzleti inkubációs központja segítségével megalapították az Airgloss céget, ahol elkészítették a mérőeszköz földi használatra alkalmas változatát, mert felismerték, hogy a nem megfelelő szellőzésű épületekben, irodaházakban az ott dolgozók is szembesülnek a CO2-szint növekedésének kellemetlen következményeivel. A szabadalmaztatott szenzor „elektronikus orrként” működve mesterséges intelligenciájával a szén-dioxidon kívül egy sor más vegyületet is azonosítani képes, és a mérési eredményeknek megfelelően jelzi a levegő minőségének romlását, illetve az azonosított szennyező anyagok jelenlétét.
Az intézményi felhasználók igényeinek megfelelően kialakított földi változat, az AirGloss ProSense. (Kép: AirGloss)
A földi használatra szánt eszközt két változatban fejlesztették ki. A ProSense változatot intézményi felhasználóknak szánják, ez meglévő épületekben, iskolákban, irodaházakban, üzemekben is használható, az újonnan épülő létesítményekben viszont beépíthető a fűtő, légkondicionáló és szellőztető rendszerbe, ami nemcsak a levegőminőséget javítja, hanem az energiafogyasztást is csökkenti. Az Airgloss ComfortKit változatot háztartások részére alakították ki, ez a levegőminőség ellenőrzése mellett termosztátként is szolgál. A professzionális változat már forgalomba került, a háztartásoknak szánt változatot ez év közepétől szándékoznak piacra dobni.
A háztartási használatra szánt földi változat, az AirGloss ComfortKit. (Kép: AirGloss)
Az eredeti, a világűrben kipróbált eszköz fejlesztése során szerzett tapasztalatok segítettek abban, hogy olcsó, mégis strapabíró és könnyen kezelhető műszert készítsenek. Ugyanakkor a világűrben szerzett tapasztalat, az ESA- és NASA-együttműködés növeli a vevők bizalmát. Amikor a cég 2014-ben, az alapítása utáni évben áttette székhelyét az ESA inkubációs központjába, az Airglossnak négy alkalmazottja volt. Mára a létszámuk 12 főre nőtt, termékeiket nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is árusítják, és már célba vették a kanadai és az Öböl-menti országok piacát is.
Az ESA-nak jelenleg 18 üzleti inkubációs központja működik szerte Európában, amelyek eddig már több mint 500 startup cégnek nyújtottak technológiai és üzleti segítséget ahhoz, hogy az űrben alkalmazott technológiák földi változatát kifejlesszék.
Az ESA 18 üzleti inkubációs központja Európa különböző országaiban működik. (Kép: ESA) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az ESA kapcsolatrendszere
Űrgazdaság
Háromszázan az inkubátorban
Európai vállalkozások és a világűr
STS-134: Útjára indult
Levegőminőség-ellenőrző berendezés mindenkinek (ESA)
Airgloss
Az ESA inkubációs központjai
Egy, az ESA vezetésével működő csoport a világon elsőként olyan elektromos műholdhajtóművet épített és működtetett, amelyik a felsőlégkör levegőmolekuláit használja fel.
