Az űrkutatás felől induló technológia-átadás megszokott dolog, de ritkán hallunk fogászati célú alkalmazásról.
A Francia Űrügynökség (CNES) negyedévente megjelenő színes magazinjának nyári számában épp egy ilyenről számoltak be. A CNES két mérnöke rendes körülmények közt a francia SPOT és Pléiades távérzékelő mesterséges holdak képalkotásával, térhatású űrfelvételek előállításával foglalkozik. Ők kapcsolódtak be egy olyan programba, amely a 21. század követelményeinek megfelelően modernizálni szeretné a fogpótlások készítését.
Jean-Marc Delvit és Gwendoline Blanchet műholdmakettekkel. (Kép: CNES)
A fogpótlások, hidak, koronák készítésének hagyományos és időigényes módja a lenyomat vétele, minta készítése, majd a próba, igazítás, s végül a tényleges pótlás legyártása és beillesztése. Modern technológiával azonban mindez egyszerűsíthető és gyorsítható lenne. Ebből az alapelképzelésből fejlődött ki az a módszer, amely a szájban is elférő, két apró kamerából álló leképező rendszert használ. A hiány helyéről több szögben készített sztereofelvételek alapján a 3D képalkotás számítógépes módszerével megalkotható a szükséges fogpótlás térbeli modellje. Nincs szükség a hagyományos öntőmintára, és a végeredmény is pontosabb lesz. A műholdas képalkotáson edződött szakemberek számára a programhoz használt algoritmus kifejlesztése csak az általuk használt eljárás egy speciális alkalmazása volt – ezúttal nem digitális terepmodellt készítettek műholdas távérzékeléssel, hanem műfogak modelljét miniatűr kamerák képeiből. A CNES szakemberei korábban már részt vettek a technológiának az űrrobotika területére való átültetésébe, de ezúttal egy teljesen távoli területre merészkedtek – ugyancsak sikerrel. (Forrás: CNES Magazine 54. szám, 2012. július)
A NASA által fejlesztett kísérleti leszállóegység egy próbarepülés közben járt szerencsétlenül Floridában.
