Az ESA kísérleti techológiákat kipróbáló, 2009 novembere óta pályán levő kis műholdjának manőverező hajtóművei üzemanyag-utánpótlást kaptak, egy új módszer segítségével.
A tartályba az indítás előtt xenon gázt töltöttek. A meghajtás működésének alapja, hogy a tartályban levő gázt egy elektromos ellenállás használatával felmelegítik, majd a fúvókákon kiáramoltatják. Ez a hatás-ellenhatás elve alapján kissé megváltoztatja a mesterséges hold pályáját. A tartályból a hajtóanyagként alkalmazott gáz fokozatosan kiürül, hiszen a pálya folyamatos „karbantartásához”, vagyis esetünkben a 600 km-es magasság fenntartásához mindig elhasználnak belőle. Ez korlátozza a műhold hasznos élettartamát. A Proba-2 (Project for Onboard Autonomy-2) azonban augusztus 16-án utánpótlást kapott: a tartályában a nyomás ismét közel ugyanarra a szintre emelkedett, mint amilyen a start idején volt.
Az alig 1 köbméter térfogatú Proba-2 a Föld körüli pályán. (Fantáziakép: ESA / Pierre Carril)
Az egyre fogyó xenonhoz most nitrogént kevertek. A módszer újdonsága, hogy a nitrogént nem kellett ehhez már az indítás előtt nyomásálló tartályban elhelyezni az űreszköz fedélzetén. Egy olyan ún. hideggáz-generátort alkalmaztak, amely a potenciális hajtóanyagot szilárd halmazállapotban tárolja. Egy, a földi irányító központból érkező parancsra beindiuló reakció során azután gáz fejlődik belőle. A Proba-2 összesen négy ilyen hideggáz-generátort vitt magával, amelyek közül most még csak az elsőt használták fel – a többire is sor kerül majd, ha a szükség úgy hozza.
A Proba-2 holland fejlesztésű hideggáz-generátorai (cool-gas generator, CGG) a beszerelés előtt. (Kép: TNO)
A xenon és a nitrogén sem lép reakcióba a tartály anyagával, ezért mindkettő, és e gázok keveréke is alkalmas a hajtóművekben való felhasználásra. A saját térfogatuk 250-szeresének megfelelő nirtogént előállító generátorok előtt nagy jövő állhat az űrkutatásban, hiszen tárolásuk a fedélzeten egyszerű: nem kell túlnyomásos tartály, amely érzékeny, meghibásodás esetén szivároghat. A generátorok nem igényelnek különösebb karbantartást sem, hosszű évekig megőrzik működőképességüket. A Proba-2 mostani kísérletével bebizonyosodott, hogy a technológia az űrben is jól alkalmazható. Nem csupán hajtóanyagra lehet gondolni, de például felfújható szerkezetek (antennák, landoláskor alkalmazható légzsákok, teljes űrállomás-lakómodulok) kinyitására, vagy űrhajósok számára belélegezhető oxigén előállítására. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Kettős európai start
Napfogyatkozás négyszer egymás után
Különleges napfogyatkozás 2.
Proba-2: utántöltés a pályán (ESA)
Mi a közös az európai Rosetta üstökösszonda leszálló egységének lábában és egy német vállalat precíziós lézeres megmunkáló berendezésében?
