Bemutatjuk, milyen változatos formában volt jelen az ESA űrprogramjaiból származó, mára a földi feladatok szolgálatába állított űrtechnológia egy augusztus eleji vitorlásversenyen.
A híres, 1925 óta rendszeresen megrendezett Fastnet regatta 283 hajóval augusztus 7-én startolt a dél-angliai Cowes kikötőjéből. A feladat: elhajózni Anglia déli partjai mellett, átszelni az Ír-tengert, elérni a Fastnet-sziklát Írország délnyugati csúcsán, majd visszafordulva befutni Plymouth kikötőjébe. Az ötnapos futam 1126 km hosszú tengeri út megtételét jelentette.
Az űrtechnológia „zászlóshajója” Marc Thiercelin 20 méteres vitorlása, a Pro-Form volt. Könnyű akkumulátorok, nagyobb hatásfokkal működő napelem-cellák és korszerű energiagazdálkodási rendszer segítette – ezek mindegyike az ESA űrkutatási programjaiban alkalmazott egy-egy korszerű technológia alkamazásából fejlődött ki. Az elektromos rendszer a modern yachtokon kiemelkedően fontos, a navigációs és a hírközlési berendezések működtetéséhez.
Az ESA és Thiercelin kapcsolata 2003-ban, a sportember negyedik Föld körüli vitorlásútja előtt kezdődött. Ekkor dolgozták ki, hogy az űrügynökség hogyan tudna innovatív megoldásokkal segíteni a hajóút során. Hamar kiderült, hogy a súlycsökkentés és az elektromos rendszer fejlesztése lehet a leghasznosabb. A hagyományos akkumulátorokhoz képest több mint 50%-os súlycsökkenés nagy előnyt jelentett 2004-ben a világ körüli Vendée Globe versenyen (amit Thiercelin egy baleset miatt végül nem tudott befejezi, bár korábban kétszer is sikerrel járt). Az akkumulátorok töltését 12-13%-os hatásfokkal működő napelemek végezték. A túltöltés elkerülésére olyan számítógépes rendszer figyelt, amelyet eredetileg európai mesterséges holdakon alkalmaztak. A megoldások beváltak, és a versenyző úgy döntött, hogy továbbra is használja azokat - az ESA illetékeseinek örömére, akik hasznos demonstrációt és jó hírverést látnak a programban.
Kapcsolódó cikkek:
Egy „jéghegymentes” vitorlásversenyért
Kapcsolódó linkek:
A vitorlásról és az űrtechnológiáról az ESA honlapján
250 ezer dollárt ígér a NASA az első csapatnak, amelyik képes (utánzott) holdi talajból belélegezhető oxigént kivonni.
