A Szpektr-RG a Nap–Föld rendszer külső (L2) Lagrange-pontja felé tart, Proton rakétával indult Bajkonurból.
A kazahsztáni start időpontja július 13-án, magyar idő szerint 14:30 volt.
(Forrás: Roszkoszmosz)
A Szpektr-RG az elmúlt nyolc év legjelentősebb orosz tudományos űreszköze. Az űrcsillagászati sorozat előző tagja, a Szpektr-R (RadioAstron) rádiótartományban végzett megfigyeléseket, földi rádiótávcső-hálózatokkal egy különleges, nagy felbontásra képes interferométert alkotva. A RadioAstron, fedélzetén egy 10 m-es átmérőjű rádióantennával 2011-ben indult és 2019 elejéig maradt működőképes, 3 helyett 7 és fél évig szolgálva a kutatókat. Nemrég a kommunikációban felmerült, immár megoldhatatlan műszaki problémák miatt hivatalosan is befejezettnek nyilvánították a programját.
Az orosz földi irányítók nem sokáig maradtak munka nélkül, most elindult a következő orosz űrtávcső. A régebbi Szpektr-R és az új Szpektr-RG abban is hasonlítanak, hogy mindkettő több évtizedes múltra (és késésre) tekinthet vissza. Fejlesztésük még a szovjet időkben, a rendszerváltás előtt kezdődött, ugyanott, az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetében. Az 1990-es években a gazdasági nehézségek miatt veszélybe került a megvalósítás. A Szpektr-RG-t 2005-ben élesztették újjá, kevésbé ambiciózus küldetéssel, és meghatározó külföldi partnerek bevonásával. Mindkét „felélesztett” űrcsillagászati program űrtávcsövének fedélzeti udományos berendezéseit a Lavocskin Egyesülés Navigator műholdplatformjára építették.
A 2712 kg tömegű Szpektr-RG röntgencsillagászati űrszonda. (Fantáziakép: MPE)
A Szpektr-RG fő fedélzeti tudományos műszere, az eROSITA (extended ROentgen Survey with an Imaging Telescope Array) Németországból (Max Planck Institute for Extraterrestrial Physics, MPE) származik. Feladata négy év leforgása alatt a teljes égbolt szisztematikus felmérése, nyolc különböző alkalommal, a 10 keV alatti ún. közepes energiájú röntgentartományban. Itt elsősorban rengeteg új galaxishalmaz felfedezését várják, hiszen a sok millió fokos forró galaxisközi gáz ebben a tartományban sugároz. Ugyancsak sok új információt remélnek a röntgensugárzó aktív galaxismagokról, amelyek közepén egy-egy szupernagy tömegű, akár több milliárd naptömeget is elérő fekete lyuk „falja fel” a környező anyagot. A Szpektr-RG másik műszere, a magasabb energiákon érzékeny ART-XC egy orosz építésű, amerikai közreműködéssel készült röntgentávcső. A becslések szerint a működési ideje alatt az orosz űrtávcsővel milliószámra fedezhetnek fel új égi röntgenforrásokat. Akár a 80%-a annak, amit majd megfigyel, ma még ismeretlen! A tudományos meglepetések tehát szinte garantáltak.
Az eROSITA bizonyos értelemben a nagysikerű, 1990-ben indított német ROSAT röntgenműhold folytatása. A ROSAT annak idején az égbolt első röntgenfelmérését végezte el. Mivel a Föld légköre elnyeli a világűrből érkező röntgensugarakat, az elektromágneses sugárzás ezen tartományában a csillagászati megfigyelésekhez űreszközökre (esetleg magaslégköri ballonokra vagy rakétákra) van szükség.
A kutatók ugyan nem tudják pontosan, mit fognak látni az új, érzékenyebb égboltfelmérés végén, de azért a műszerépítésnek volt konkrét célja. A várakozások szerint mintegy 100 ezer új galaxishalmazt fedeznek majd fel. A galaxishalmazok a világegyetem legnagyobb kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei. Vizsgálatukkal többet szeretnének megtudni az ún. sötét energiáról, vagyis arról a ma még rejtélyes hatásról, ami miatt az univerzum jelenleg egyre gyorsuló ütemben tágul. A Szpektr-RG mérései segítségével pontosíthatók lesznek a világegyetemet leíró kozmológiai modell paraméterei.
A világegyetem nagyléptékű anyageloszlásának pókhálószerű ábrázolása, egy szimuláció eredménye. A szálas szerkezetet alapvetően a csak a tömegvonzása alapján tetten érhető (vagyis elektromágneses sugárzás ki nem bocsátó és el nem nyelő) sötét anyag határozza meg. A csomópontokban alakulnak ki a galaxishalmazok, bennük némi „normális” (látható) anyaggal, miközben az egész univerzum tágulására a sötét energia van meghatározó hatással. (Kép: NASA / ESA / E. Hallman / University of Colorado, Boulder)
Az eROSITA méréseinek érzékenysége 20–25-ször meghaladja a ROSAT korabeli méréseiét, és a detektált röntgensugarak energiája is magasabb lesz. A Szpektr-RG mérései kiegészítik majd a más nevezetes, már működő röntgenobszervatóriumokkal (például a NASA Chandra-űrobszervatóriumával) gyűjtött adatokat. A megfigyelési módszerben alapvető különbség, hogy amíg a nagy obszervatóriumok kiválasztott objektumokra végeznek irányított méréseket, addig az eROSITA mindent felmér, ami a látómezejébe kerül. Az új felfedezések alapján számos érdekes, részletesebben vizsgálandó célpont adódik majd a következő generációs nagy űrobszervatóriumok számára is. Mondani sem kell, hogy az új röntgenforrások azonosításához a világ csillagászai más hullámsávokban – a látható és infravörös fény tartományában vagy rádiótartományban – is végeznek majd kiegészítő megfigyeléseket.
A Szpektr-RG műszerei. Az űreszköz becsült költségei dollárban kifejezve 600 millió körüliek, ami megfelel egy közepes nagyságú európai (ESA) tudományos űrprogram árának. (Fantáziakép: Roszkoszmosz)
A galaxishalmazok és a legtávolabbi – akár 13 milliárd éve létezett – aktív galaxismagok mellett a Szpektr-RG által vizsgálandó további égi jelenségek között érdemes megemlíteni még a pulzárokat és a gamma-kitöréseket is.
A Szpektr-RG állomáshelye a Földtől másfél millió km-re levő L2 Lagrange-pont környezete lesz, ami népszerű az űrteleszkópok üzemeltetői körében. Mintegy három hónap múlva ér a helyére. Ha minden jól megy, az égboltfelmérés az ősz vége felé indulhat. Az L2 ponthoz küldött űreszközök ugyanúgy egy év alatt kerülik meg a Napot, mint a Föld, állandóan bolygónk éjszakai féltekéje fölött tartózkodva. Itt működik például az európai Gaia, itt volt a Herschel és a Planck is, és ide készül a James Webb-űrteleszkóp.
Az orosz űrcsillagászati szonda remélt élettartama 7 év. A terv, hogy ha végeznek a teljes 4 éves égboltfelméréssel, utána a legérdekesebbnek bizonyuló célpontokat külön, részletesebben is megfigyelhetik. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Mit csinál majd a RadioAstron?
Látogatás egy „műholdgyárban”
Mi várható 2019-ben? (2. rész)
Az utolsó Zenyit?
Jön a ROSAT
A Szpektr-RG orosz űrtávcsőről (Spaceflight Now)
Az orosz–német röntgenteleszkóp startja (Spaceflight Now)
Alig múlik el nap, hogy ne hallanánk valamilyen nagyszabású, a Holddal kapcsolatos tervről vagy elképzelésről. Kezdjünk ismerkedni az Artemis programmal!
