A Hubble-űrtávcső felvételeiből készített montázson a Rák-köd középponti vidékének eddig nem látott részletei tűnnek elő.
A tőlünk 6500 fényévre, a Bika csillagképben található Rák-köd egy szupernóva-robbanás eredményeképpen jött létre. A robbanás során a csillagot alkotó anyag nagy része óriási sebességgel kirepült a környező térbe, így alakult ki a szupernóva-maradványnak nevezett, táguló gázfelhő, vagyis a Rák-köd.
Az objektumról készült felvételek általában a köd külső részében a gáz látványos, szálas szerkezetét mutatják, a most bemutatott felvétel azonban egészen más. Három, mintegy tíz év különbséggel készített, nagy felbontású felvételből állították össze a köd központi vidékét mutató képet. Az egyes felvételeket különböző színekkel jelenítették meg. A három felvétel eredetije két különböző hullámhosszon (606 nm és 550 nm) készült.
A Hubble-űrtávcső képe az égbolt leglátványosabb és legalaposabban tanulmányozott szupernóva-maradványáról, a Rák-ködről. (Kép: NASA / ESA)
A Rák-köd középpontjában helyezkedik el az az objektum, amely egykor a felrobbant csillag magja volt, a robbanás nyomán pedig úgynevezett neutroncsillaggá vált. A teljes egészében neutronokból álló objektum tömege mintegy háromszorosa a Napénak, átmérője viszont csak néhányszor tíz kilométer. A neutroncsillagok általában gyorsan forognak a tengelyük körül, nem kivétel ez alól a Rák-köd közepén található égitest sem, ez másodpercenként 30-szor fordul körbe.
A neutroncsillag környezetében extrém és rendkívül heves jelenségek játszódnak le. A neutroncsillag közelében fellépő gyors mozgásra utal az égitest körül látható, finom, szivárványos elszíneződés. Ez azért lép fel, mert a felvételek készítése között eltelt idő alatt a gáz elmozdult, így azon a területen a képek kissé elcsúsznak egymáshoz képest, ez eredményezi az elszíneződést.
A Hubble-űrtávcső felvételén a képen pirosnak látszó ionizált gáz finom szerkezete is jól megfigyelhető, különösen az üregek és szálak örvénylő forgataga. Ezen az ionizált gázhéjon belül kékesnek látszó fénylés veszi körül a gyorsan forgó neutroncsillagot. Ezt a sugárzást az égitest erős mágneses terében az erővonalak körül közel fénysebességgel, spirális pályán mozgó elektronok bocsátják ki. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Tizenöt éve indult a ROSAT (2. rész)
A Titan árnyéka
Születésnapi szappanbuborék
A Hubble-űrtávcső évfordulója
25 év – 25 kép (1. rész)
A Rák-köd belseje a Hubble-űrtávcső képén
A Sky and Telescope cikke ugyanerről
A New Horizons mehet új célpontja felé, a Dawn viszont marad, ahol van: továbbra is a Ceres körül kering.
