Az ukrán válság miatt fagyossá vált amerikai–orosz viszony talán elmozdul a holtpontról: egy 2020 utáni közös Vénusz-szondáról tárgyaltak.
Az orosz kutatók már több mint egy évtizede dédelgetik a Venyera–D küldetés tervét, amely a szovjet korszak Venyera és Vega szondái szellemi örököse lehetne a második bolygó kutatásában. Rob Landis, a NASA egyik programvezetője most arról számolt be, hogy a „Vénusz-kutatási Elemző Csoport” az esetleges együttműködés reményében átfogó képét kapott a tervezett orosz küldetésről. A NASA egyelőre csak egy évre, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésében való közreműködésre vállalt kötelezettséget, ennek elkészülte után döntenek a további együttműködésről.
A NASA Magellan űrszondája készítette az első, az egész bolygóra kiterjedő radartérképet a Vénuszról. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
A közös munkában az orosz partner az IKI (Kozmikus Kutatások Intézete), a Venyera–D koncepciójának kidolgozója. Azt már a tárgyalások kezdetén nyilvánvalóvá tették, hogy a Venyera–D az IKI és a Roszkoszmosz küldetése, tehát orosz szonda lenne, amelyben az amerikaiak a későbbi megállapodás szerinti mértékben vehetnek részt. Utóbbihoz természetesen a NASA jóváhagyása kell, ami azon is múlik, hogy a küldetés tudományos céljai mennyire illeszkednek a Nemzeti Kutatási Tanács által összeállított, a Naprendszer kutatásának távlati céljairól szóló dokumentum célkitűzéseihez.
A Venyera–D eredetileg szerepelt az orosz tervekben (és így a költségvetésben is), a Roszkoszmosz azonban újabban arra kérte a kutatókat, hogy a végleges jóváhagyás érdekében nyújtsanak be formális pályázatot a Venyera–D finanszírozására. Ebből a szempontból nyilván előnyös lenne az amerikai részvétel és költségvállalás.
Az oroszok a Venyera–D esetében orbiter és leszállóegység együttesében gondolkoznak. Fontolóra veszik egy ballon odaszállítását is, amelyik napokig lebeghetne a bolygó légkörében, miközben az éghajlati paramétereket és a szélviszonyokat mérné. A keringőegység 24 órás pályára állna a bolygó körül, míg a leszállóegységet úgy tervezik, hogy legalább néhány órán keresztül működőképes maradjon a Vénusz mostoha felszíni viszonyai közt. Eredetileg több napig működő leszállóegységet szerettek volna, de a magas költségek miatt a kutatók redukálták az igényeiket. A Venyera–D fő célja a légkör vizsgálata, a leszállóegység a felszínen képeket készítene és a vulkáni tevékenység nyomait keresné. A keringő egység a felsőlégkört, a felhőzetet, a légköri szuperrotációt (a Vénusz légköre néhány nap alatt megkerüli a tengelye körül igen lassan forgó bolygót) és a felszínen 500 °C közeli hőmérsékletet okozó üvegházhatást vizsgálná.
Fantáziarajz a Venyera–D űrszondáról. (Kép: NASA / IKI / David Senske)
Az oroszok (pontosabban akkor még a Szovjetunió) 1961-ben indították az első és 1984-ben a legutóbbi Vénusz-szondájukat. A Venyera–D indítását leghamarabb 2025-re tervezik. A NASA és az IKI közös, a program részleteit definiáló munkacsoportjának 2016. szeptember végére kell elkészítenie a döntéseket előkészítő jelentését. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Hogyan mutathatók ki a Vénusz rengései?
Vénusz: második nekifutás
Venus Express: csendben vége
Az első leszállás a Vénuszon: 40 éve startolt a Venyera-7 (1. rész)
Az első leszállás a Vénuszon: 40 éve startolt a Venyera-7 (2. rész)
Japán űrszonda indult a Vénuszhoz
Ötszáz nap a Vénusz körül
Mi újság a Vénusz körül?
Régi-új képek a Vénusz felszínéről
Újra tárgyalnak egy közös amerikai–orosz Vénusz-szondáról (Spaceflight Now)
A gravitációs hullámok űrbeli detektálására kifejlesztett műszaki megoldásokat kipróbáló európai űreszköz egy Vega rakétával indult.
