A Szaturnusz holdjára, a Titánra vonatkozó hajózási információk erőteljes, a Nap energiája által hajtott tengeráramlásokat jeleznek.
A Naprendszerben a Földön kívül a Titán az egyetlen olyan hely, ahol a felszínen hatalmas folyadéktömegek találhatók, bár az ottani óceánokat nem víz, hanem szénhidrogének alkotják, például metán. Emiatt a földi óceánoktól eltérően viselkednek, a víz felmelegítéséhez ugyanis rengeteg energiára van szükség, a földi óceánok viszont nagyon mélyek, ezért a napfény csak a legfelső rétegüket melegíti fel. Legújabban a Cassini-űrszonda által készített felvételek és radaros mérések eredményei alapján a Johns Hopkins Egyetem (Baltimore, Maryland, USA) alkalmazott fizikai laboratóriumának kutatói azt próbálták modellezni, milyenek lehetnek az áramlási viszonyok a Titán északi félgömbjén elterülő óceánokban.
A Cassini-űrszonda felvételeinek mozaikja a Titán sarkvidékén elterülő tengerekről. (Kép: NASA / JPL-Caltech / University of Arizona / University of Idaho)
Ha a Titánon az óceánok anyaga nem túl zavaros, akkor a napfény lehatolhat a mélyükig, így ott a hő hatására a metán kisebb sűrűségűvé válik. Az elvégzett szimuláció szerint a hold forgásának és a hő mélyben és felszínen történő eltérő felhalmozódásának együttes hatására a tenger felszíne közelében az óramutató járásával ellentétes, a mélyben viszont azzal egyező irányú áramlások indulnak, ami az óceánokban folyadékkörzési rendszerek kialakulásához vezet. A vízkörzési rendszerek a földi óceánokban általánosak, de ott hajtóerejük a szél, a fűtési folyamat a földi óceánok esetében elhanyagolható jelentőségű.
A New Scientist videoklipje a Titán rejtélyes óceánjairól.
Minél elvontabbnak tűnik valamely alapkutatás, annál inkább fontosnak érzik a kutatók eredményeik gyakorlati jelentőségének hangsúlyozását. Nem történt ez ebben az esetben sem másképp. A számítógépes modell készítői egyetlen fontos gyakorlati alkalmazást találtak. Meggyőződésük szerint eredményeik nélkülözhetetlenek lesznek, ha valamely jövőbeli küldetés tengeralattjárót kíván a Titánra juttatni az ottani óceánok alapos felderítése érdekében. Úgy gondolják, hogy nélkülük könnyen bajba kerülhetnek az áramló metánban hajózó tengeralattjáró navigátorai.
A távolabbi jövőben talán a ma még fantasztikusnak tűnő ötlet is megvalósulhat: tengeralattjáró kutatja a Titán metánóceánját. (Kép: NASA / NIAC)
A tengeralattjárót vizionáló kutatók kedélyeit azonban hamar lehűtötte Sugata Tan, a tucsoni (Arizona, USA) Bolygótudományi Intézet munkatársa, aki rámutatott, hogy a modell bemenő paraméterei nem megfigyeléseken, hanem feltevéseken vagy más modelleken alapulnak, ezért valószínűtlen, hogy valósághűen írná le a metánóceánok viselkedését. Sokkal több mérési adatra lenne szükség a teljes kép kialakításához. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Tíz éve a Szaturnusz körül
Titáni tó
Miért nem hullámzanak a Titan tavai?
Leszállás a Titanon: Viharos ereszkedés után sárba pottyanva...
Titani tavak és felhők
Tengerek helyett homok a Titanon
Mégis lehetnek tavak a Titanon
Újabb érv a Titan tavai mellett
A Titanon több a szénhidrogén, mint a Földön
Aranyhíd a Titanon
Hosszabbítás 2017-ig
A Titan térképe
Örvénylő tengerek a Titánon a modellek szerint (New Scientist)
A Ceres törpebolygó körül keringő amerikai űrszonda megkezdte pályamagassága csökkentését. Hamarosan az eddigieknél is négyszer jobb felbontású képeket készíthet – míg le nem merül.
