A Kepler-űrtávcső mérései alapján öt új exobolygó felfedezését jelentették be.
Az eredmények mindössze az első 43 működési nap mérési adatainak átvizsgálásával születtek, ezért nyilván nagyon rövid keringési periódusú, bolygójukhoz közel keringő óriásbolygókról lehet csak szó. (A Kepler fő célját, a Földhöz hasonló méretű és pályájú exobolygók magtalálását csak évek múlva érheti el.) Mivel már több mint 8 hónapnyi mérési adat halmozódott fel, a fénygörbéket elemző kutatók jelenleg is több távoli csillag körüli bolygó biztos kimutatásán, létezésük megerősítésén dolgoznak.
A Kepler ún. fedési exobolygókra vadászik, vagyis a csillagok fényességének periodikus csökkenését képes kimutatni, amikor a csillag elé kerülő bolygó kitakarja anyacsillaga fényének egy részét az űrtávcső elől. A fényességváltozásokat emellett a csillagrezgések, s ezeken keresztül a csillagok belső szerkezetének és fizikai paramétereinek jobb megismerésére is alkalmazzák.
Az öt új exobolygó valóban „forró óriás”: négyüknek a tömege a Jupiterénél is nagyobb, egyikük – a Kepler 4b jelzésű – a Neptunuszéhoz hasonló méretű. Keringési idejük mindössze 3-5 nap. Ez azt is jelenti, hogy a csillagukhoz való közelségük miatt rendkívül nagy (1000 fokot is meghaladó) a felszíni hőmérsékletük.
Az eddigi megfigyelések alapján kijelenthető, hogy a tavaly márciusban indított Kepler kitűnően működik, így minden esély megvan arra, hogy fő tudományos céljait megvalósítsa.
Kapcsolódó cikkek:
A Kepler megfigyelte egy óriás-exobolygó fázisait
Úton a Kepler-űrtávcső
Hamarosan indulhat a Kepler
Kapcsolódó linkek:
A Kepler öt új exobolygó-felfedezése (Space.com)
Milyen érdekesnek ígérkező műholdas vagy űrszondás programokért izgulhatunk majd az új évben?
