Mi az a tizenöt esemény és eredmény, amit az amerikai repülési és űrkutatási hivatal a legfontosabbnak talált 2009-ben?
Az Amerikai Egyesült Államok űrügynöksége, a NASA számára ez az év is mozgalmas volt. Az év végéhez közeledve, szokás szerint közzétettek egy összeállítást arról, hogy utólag miket tartottak a legfontosabbaknak. Mivel e fontos mérföldkövek, eredmények többségéről annak idején magunk is tudósítottunk, a részletek iránt érdeklődőknek ajánljuk a lap alján elérhető régebbi cikkeinket is. Itt inkább csak címszavakban, röviden emlékeztetünk rájuk. Tavaly még csak tíz tétel szerepelt a hasonló összeállításban, idén már 15-öt válogattak be a dicsőséglistára.
1. Vezetőváltás a NASA élén. Az ügynökség irányításával – az amerikai elnökválasztást követően – Charles F. Boldent, korábbi űrhajóst bízták meg. Ő a NASA 12. vezetője, s közülük az első afroamerikai. Bolden 1986 és 1994 közt négyszer vett részt űrrepülőgépes küldetésben.
2. Felújították a Hubble-űrtávcsövet. Az Atlantis űrrepülőgép utasainak májusi látogatása és javítási munkái után a veterán űrteleszkóp képességei minden eddiginél jobbak lettek. Erről az először szeptemberben nyilvánosságra hozott új tudományos eredmények is tanúskodnak. Két teljesen új tudományos műszer (Wide Field Camera-3, Cosmic Origins Spectrograph) került fel az űrtávcsőre, s helyreállították az ott maradt régiek működőképességét. A Hubble várható élettartama évekkel meghosszabbodott.
3. 2009-ben összesen ötször repültek az űrrepülőgépek. Az Atlantis fent említett útján kívül négy küldetés vezetett a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS), amelynek ezáltal ütemesen folyt tovább a kiépítése. Többek közt befejeződött a napelemek rendszerének kialakítása, üzembe állt a japán Kibo kutatólaboratórium, először állt hat űrhajósból az ISS állandó legénysége, s ezzel a tudományos kutatóprogramok is lendületet kaptak.
5. Víz a Holdon. A kutatók vízmolekulákra utaló jeleket fedeztek fel, elsősorban a Hold sarkvidékein, három különböző űreszközzel végzett mérések alapján. Nem sokkal e bejelentés után, októberben csapódott be a déli pólus közelében a Hod felszínébe az LCROSS szonda, illetve percekkel előtte egy üres Centaur rakétafokozat. A kirepülő törmelék megfigyelése, a színképek elemzése alapján ugyancsak arra jutottak, hogy számottevő mennyiségű víz lehet ott a talajba fagyva.
6. A Hold részletes feltérképezése. Júniusban indult alacsony Hold körüli pályára a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO). Az azóta kitűnően működő űrszonda egyik fő feladata a felszín nagyfelbontású felmérése. Nagy nyilvánosságot kaptak az Apollo űrhajók leszállóhelyiről készült képek, amelyek az 1960-as és 70-es évek óta először voltak alkalmasak arra, hogy a korábban ott járt emberek nyomait, az otthagyott eszközöket felismerhetővé tegyék.
7. A globális felmelegedés a Földön. Saját bolygónkkal kapcsolatban a NASA szakemberei 2009-ben felismerték, hogy a légkörbe jutó, üvegházhatású metán és szén-monoxid sokkal nagyobb hatással van a klíma globális melegedésére, mint azt eddig gondolták.
8. A visszahúzúdó sarkvidéki jégtakaró. Hat éven át tartó, repülőgépekről végzett mérések alapján elkészítik az Északi- és a Déli-sarkvidék jégtakarójának – mind a szárazföldi, mind a tengeri jégnek – a háromdimenziós felmérését. Az első adatfelvételek mind északon, mind délen megtörténtek 2009-ben. A program célja, hogy áthidalja a műholdas megfigyelések hiányát, ami az ICESat műhold működésének hamarosan várható vége, és a pótlására 2014-ben indítandó ICESat-2 felbocsátása között lesz jellemző.
9. Metán a Marson: „élő bolygó”? Földi távcsövekkel először sikerült egyértelműen detektálni a metánt és annak globális eloszlási mintázatát a Mars légkörében. A felfedezés arra utal, hogy külső bolygószomszédunk biológiailag és/vagy geológiailag aktív, hiszen a metán megfigyelhető mennyiségének fenntartásához utánpótlás szükséges.
10. A Naprendszer határai. Az IBEX műhold feltérképezte a Nap befolyási övezete és a csillagközi tér közötti határfelületet. A fél éven át tartó mérések során a detektorok nagyenergiájú, elektromosan semleges hidrogénatomokat érzékeltek.
11. Az űrkutatás eredményei a hétköznapokban. A NASA 2009-ben is kiadta Spinoff című gyűjteményét, amelyben közel ötven olyan műszaki újítást mutatott be, amelyek eredetileg űrkutatási fejlesztésekből keletkeztek, mára viszont kereskedelmi forgalomba kerültek, hétköznapi használatuk megkezdődött.
12. Díj a szimulált holdraszállásért. A NASA összesen másfél millió dollárral díjazta azt a két innovatív vállalkozást, amelyek sikeresen demonstrálták a Holdra való leszállás és újbóli felemelkedés általuk kidolgozott módszerét. Az űrügynökség hat meghirdetett versenypályázatának – amelyek közül az egyik volt a Lunar Lander Challenge – célja, hogy elősegítse az újszerű műszaki megoldások kidolgozását.
14. Nemzetközi együttműködés az űrkutatás jövőjéért. A NASA 2009-ben számos együttműködési megállapodást kötött más űrügynökségekkel a világűr békés célú felhasználása érdekében. A partnerek között megtalálhatók a kanadai, európai, francia és japán űrügynökségek.
15. A repüléssel kapcsolatos fejlesztések. A tavalyi év után idén ismét a NASA mérnökeinek részvételével dolgozó csoport nyerte a tekintélyes Collier-díjat. Ezúttal is a polgári repülés biztonságossá tétele érdekében végzett munkát ismerték el. Az 1997-ben indított kezdeményezés nyomán egy évtized alatt több mint 80%-kal csökkent a légi balesetek száma az Egyesült Államokban.
Akinek kedve van hozzá, akár szavazhat is a NASA honlapján, hogy szerinte a fenti 15-ös listáról melyik volt a legfontosabb eredmény vagy esemény!
4. Mérföldkő az új Ares rakéták fejlesztésében. Október 28-án Floridában végrehajtották az Ares-I-X rakétakísérletet. A szuborbitális repülés során a fejlesztés alatt álló új hordozórakéta egyes funkcióit próbálták ki, adatokat gyűjtöttek, lényegében sikeresen.
13. Az űrkutatás az oktatásban. A Discovery fedélzetén márciusban repült Joe Acaba és Richard Arnold, akik „civilben” tanárok. Az ISS fedélzetén végzett munkájuk része volt, hogy rendszeresen válaszoltak diákok és politikai döntéshozók kérdéseire. A NASA és a Disney együttműködésében több mint 15 hónapot töltött az űrállomáson Buzz Lightyear, egy animációsfilm-figura. Segítségével is a tudományos és mérnöki pályák felé szeretnék irányítani a fiatalokat.
Kapcsolódó cikkek:
Ilyen volt 2008...
Charles Bolden lesz a NASA új vezetője
Az „új” Hubble első képei
Space Shuttle 2009 (1. rész)
Space Shuttle 2009 (2. rész)
Ares-I-X: mégsem volt minden tökéletes
Hajsza a holdi víz után
„Sok víz” a holdkráterben
Az Apollo-12 leszállóhelye – ma
Stratégiaváltás a marsi metán miatt?
Meglepetés a Naprendszer határán
A NASA is ösztönzi a „maszek” űrhajózást
Hamarosan leszáll a Discovery
Kapcsolódó linkek:
A NASA visszatekintése 2009-re
A Természet Világa csillagászati különszámában önálló cikk foglalkozik a Nobel-díjat érő csillagászati eredményekkel.
