Egy szomszéd galaxisban, a Kis Magellán-felhőben található csillagrobbanás-maradvány formája nem hasonlít ahhoz, amit az ilyen objektumoktól megszoktunk.
A 190 ezer fényévre, a Kis Magellán-felhőben látható SNR 0104-72.3 a Spitzer infravörös (vörös és zöld árnyalatokban) és a Chandra röntgen űrtávcső (lila) kombinált felvételein. (Kép: röntgen - NASA / CXC / Penn State / S. Park & J. Lee; infravörös - NASA / JPL-Caltech)
Az esemény egy komplex, csillagkeletkezést is mutató, sűrű csillagközi anyagot tartalmazó régióban történt. A megfigyelt aszimmetria másik lehetséges magyarázata, hogy a robbanás nyomán kirepülő anyag a különböző irányokban más-más sűrűségű csillagközi felhőkkel találkozott. A nagy, a tágabb régiót mutató felvétel 1800 fényév szélességű területet ábrázol a szupernóva-maradvány környékéből. A jobb alsó képen maga az SNR 0104 látható, kinagyítva.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az SNR 0104-72.3 jelű szupernóva-maradvány egy ún. Ia típusú csillagrobbanás nyomán keletkezett. Ilyenkor egy fehér törpe felszínén a közeli csillagkísérőjétől származó anyag hirtelen termonukleáris reakciója szétveti a már a „normális élete” végén levő égitest anyagának jókora részét. Az Ia típusú szupernóvák által ledobott anyagban nagy mennyiségben található vas, amiről itt is a színképvonalak árulkodnak. Az SNR 0104-72.3 alakja azonban nem hasonlít a Tejútrendszerből jól ismert hasonló maradványok nagyjából gömbszimmetrikus megjelenéséhez. Az alábbi, infravörös és röntgen hullámtartományban felvett adatok kombinálásával készült kép azt engedi sejtetni, hogy ez a robbanás feltűnően aszimmetrikus lehetett.
Mély Chandra felvétel a Cas A szupernóva- maradványról
Az SNR 0104-72.3 űrcsillagászati felvételen (APOD)
A kozmikus sugárzási környezet feltérképezésére új lehetőség adódik tőlünk másfél millió kilométerre, a Nap-Föld rendszer külső Lagrange-pontjánál.
