A Hold védelmét célzó 1979-es nemzetközi egyezményt csak néhány állam emelte jogrendjébe, s pont nem azok, amelyektől „féltenünk” kellene az égitestet...
Az ENSZ Világűrbizottságának (Office of Outer Space Affairs, UN OOSA) összegzése szerint az egyezményt 2008 elejéig az alábbi tizenhárom ország ratifikálta: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Chile, Fülöp-szigetek, Hollandia, Kazahsztán, Libanon, Mexikó, Marokkó, Pakisztán, Peru és Uruguay. Ebben az időpontban rajtuk kívül még négy aláíró államot (Franciaország, Guatemala, India és Románia) tartottak számon.
Az egyezményt ratifikáló (zöld) és aláíró (sárga) országok a világtérképen. (Forrás: Wikipedia)
A Hold-egyezményt (Egyezmény az államok tevékenységéről a Holdon és más égitesteken) 1979. december 5-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése, de csak 1984-ben lépett érvénybe, amikor az ötödik állam (történetesen Ausztria) is ratifikálta. Az egyezmény többek közt kimondja, hogy a Hold nem használható katonai célokra, minden államnak egyenlő joga van a kutatására, előírja a környezet védelmét és a szennyezések elkerülését. Egyetlen állam sem foglalhat el területeket, s az esetlegesen kitermelt ásványkincseket nemzetközi szabályozással kell elosztani. (A szöveg vonatkozik más, a Földtől különböző égitestekre is a Naprendszerben.)
A helyes megfejtést – a tizenhárom ratifikáló ország nevét – beküldők közül kisorsolt szerencsés játékosunk, Bana Péter a Typotex Kiadó jóvoltából Almár Iván és Galántai Zoltán Ha jövő, akkor világűr című kötetének egy példányát kapja jutalmul. Nyereményéhez gratulálunk!
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
REJTVÉNY: Kozmikus környezetvédelem
Ha jövő, akkor világűr - könyvajánló
A Hold-egyezményről (UN OOSA)
Hold-egyezmény (Wikipedia)
A NASA tavaly felbocsátott gamma-űrteleszkópjával sorra fedezik fel a pulzárok egy korábban nem ismert, csak a nagyenergiájú tartományban sugárzó osztályába tartozó égitesteket.
